Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Matthias Gebauer „A csúcstalálkozó egy kudarc – A NATO létválságban” című cikkében von lesújtó mérleget az észak-atlanti szervezet bukaresti rendezvényéről. Gebauer szerint a 26 NATO-tagállam bukaresti találkozójáról készült harmonikus kép pusztán show volt. „A nyugati katonai szövetség léte válságba került – s az Oroszországhoz fűződő tisztázatlan viszony csak egyike a sok vitapontnak”, írja. Meglátása szerint az égetően fontos, a szervezet stratégiáját és koncepcióját illető vitákat el sem kezdték, attól a félelemtől vezérelve, hogy a szervezetet megosztó szakadékot nem tudják tovább eltitkolni. „A régi, egyesítő ellenségképnek – egy a Szovjetunió által dominált keleti blokknak – vége, felszámolta magát. Egy újban a NATO mindeddig képtelen volt megállapodni. A világ csendőre lesz, vagy megmarad önvédelmi szervezetnek?” – kérdi a szerző, aki rávilágít: noha Oroszország állt a bukaresti tárgyalások középpontjában, mégsem szállt vitába az utolsó napon megérkező Putyinnal. Örömmel vették tudomásul a távozó orosz elnök ajándékát, miszerint a jövőben a polgári NATO-javakat át lehet szállítani a hatalmas birodalmon. Sokan izgatottan készülnek a következőre, amit 2009-ben Strassburgban és Kehlben Németország és Franciaország közösen rendez. Az, hogy a szükséges vitát ott lefolytatnák, több, mint valószínűtlen – véli Gebauer.
Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív svájci napilapban Thomas Fuster „A boldogságok apró szigete” című cikkében elemzi az amerikai pénzügyi válság kelet-európai hatásait. Az írásból kiderül, ugyan a pénzügyi válság nem kerüli el Közép-Európát, de magasabb kockázati prémiumot csak néhány országnak kell fizetnie, mint például a súlyos költségvetési problémákkal küzdő Magyarországnak. A növekvő befektetői idegesség és az emelkedő hitelköltségek idejében csökken az invesztíció, s aki a pénzét továbbra is az adott országba kívánja fektetni, az azért növekvő kockázati prémiumot követel. Magyarország esetében rossz, 170 pontos növekedés figyelhető meg, amit elsősorban a költségvetési hiány és a folyamatosan alacsony gazdasági növekedés eredményez. Több kelet-európai országban a gazdasági növekedés messze nem áll ilyen ingatag lábakon. Jóval szolidabban változott Csehország, Szlovákia vagy Lengyelország hitelképességének megítélése. Ezeknek az országoknak az elmúlt hónapokban jóval kisebb kockázati prémiumot kellett fizetniük.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!