Bíróság előtt az utolsó lengyel táborparancsnok

A Die Welt beszámol az utolsó lengyel kényszermunkatábor-parancsnok ellen zajló perről. A Financial Times Deutschland tudósít a berlini fejlesztési miniszter és a dalai láma vitatott találkozójáról.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilapban Gerhard Gnauck Bíróság előtt Lengyelország utolsó táborparancsnoka című cikkében tudósít egy kevéssé ismert háborús bűncselekményről. A 84 esztendős Tadeusz Skowyrat hároméves börtönbüntetés fenyegeti – számol be a Die Welt. „Személyeknek egy adott népcsoporthoz tartozása miatti üldözésével” vádolják. A viszonylag alacsony büntetési tétel azzal magyarázható, hogy nem gyilkosságot vagy kínzást vetnek a szemére, hanem egy olyan állapotot, mely „alultápláltságot, a higiénia és ruházat hiányát, valamint a tábor épületeinek elégtelen fűtését” jelentette – nyilatkozta Dariusz Psiuk. Psiuk képviseli a vádat a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) nevében. Az államügyészségi funkciókkal is rendelkező IPN feladata, hogy üldözzék az 1939 és 1990 között Lengyelországban vagy lengyel állampolgárokkal szemben elkövetett politikai bűncselekményeket – írja a lap. Skowyrat a felső-sziléziai, myslowitzi munkatábor parancsnoka volt.

A táborban 1945 februárja óta népi németeket, illetve kollaborációval vádolt lengyeleket, valamint állítólagos és tényleges nemzetiszocialista funkcionáriusokat őriztek. Az 1944 végén megalakult kommunista lengyel kormány döntése értelmében mindenki, aki a német megszállás alatt „németnek vallotta magát, azt meghatározatlan időre izolációs táborba kell zárni, és köteles ott kényszermunkát végezni.” Ezt a szabályt alkalmazták a hagyományosan vegyes lakosságú Felső-Sziléziában. Így a szovjet titkosszolgálat, az NKVD és lengyel megfelelője, az MBP 1945-ben számos tábort hozott létre, gyakran tovább üzemeltetve a nemzetiszocialisták koncentrációs táborait.

A táborban becslések szerint két év alatt mintegy 14 000 személyt tartottak fogva, közülük legalább 2281 fő veszítette életét, sokakat később deportáltak a Szovjetunióba – írja a Die Welt. 1946 késő őszén végül feloszlatták a tábort. Skowyra esetében – talán utoljára – megpróbál Lengyelország felelősségre vonni valakit az 1945 utáni táborrendszer vezetői közül. Már a kilencvenes években bíróság elé állították Czeslaw Geborskit, a rettegett lamsdorfi tábor vezetőjét. Ő a tárgyalás alatt meghalt. Korábban Salomon Morelt, a Zgoda tábor vezetőjét helyezték vád alá, aki rokonainak a holokauszt idején történt meggyilkolása miatt úgy vélte, a táborban joga van ártatlan németeket kínozni. Ő azzal kerülte el a felelősségre vonást, hogy Izraelbe költözött.

Financial Times Deutschland (ftd.de)

A konzervatív német gazdasági napilap Wieczorek-Zeul minden bírálat ellenére támogatást ígér című cikkében ismerteti a szövetségi fejlesztési miniszter és a dalai láma hétfői találkozóján történteket. Minden bírálat ellenére Heidemarie Wieczorek-Zeul (SPD) szövetségi fejlesztési miniszter találkozott a dalai lámával, és ígéretet tett arra, hogy támogatja a Tibet kulturális autonómiájáért folytatott küzdelmét. Egyúttal védelmébe vette találkozóját saját elvtársainak bírálatával szemben. A szociáldemokrata politikus asszony hétfőn 45 perces megbeszélést folytatott Berlinben Tibet lelki vezetőjével. Ezt követően visszautasította azokat a kísérleteket, melyek megkísérelték a találkozót pártpolitikai szempontok alapján értékelni – írja a Financial Times Deutschland. „A világnak szüksége van olyan személyiségekre, akik megtestesítik a békét és az igazságosságot, s ezekért készek kiállni” – hangsúlyozta a miniszter.

„Egy pártpolitikailag meghatározott vita méltatlan lenne, mind az érintett régióban tevékenykedő emberekhez, mind a dalai láma személyiségéhez.” Kurt Beck SPD elnökkel időközben már tárgyalt, ugyanakkor annak tartalmáról nem kívánt részleteket elárulni – írja a lap. Beck és Frank-Walter Steinmeier (SPD) külügyminiszter korábban keményen bírálták a miniszter asszonyt, mert nem egyeztetett velük. Wieczorek-Zeul volt az egyetlen kormánytag, aki hajlandó volt a dalai lámával találkozni. A kínai kormány már előre tiltakozott a tárgyalások ellen. Wieczorek-Zeul kijelentette: „a szövetségi kormány álláspontja ebben a kérdésben – a tibeti autonómia ügyében – egyértelmű és világos, s ezt úgy is képviseltem”. Wieczorek-Zeul megerősítette, egyelőre nem látható, mikor kezdhetik újra a német–kínai kormánytárgyalásokat, melyeket a szövetségi kormány márciusban, a tibeti válság csúcspontján felfüggesztettek – számol be a lap. „A kérdés, mikor kezdhetjük el a tárgyalásokat, az a jelenlegi időpontban teljesen bizonytalan” – hangsúlyozta a miniszter asszony. „Megmondtam: addig, amíg ott tart az erőszak.”