Tusk és lengyel kormánya a brüsszeli kettős mérce haszonélvezője

A jogállamisági eljárások célkeresztjében évek óta Magyarország és Lengyelország áll, azonban utóbbi esetében érdekes eltolódás figyelhető meg. A folyamatot követők egy ideje aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy Lengyelországban Donald Tusk kormányfői kinevezése óta megváltoztak az uniós álláspontok. Ezen átrendeződő viszonyok mentén néztek a mélyére a jogállamisági vitáknak lengyel szakértőkkel az MCC Brüsszel keddi rendezvényén.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök bensőséges kapcsolatot ápol Ursula von der Leyennel Fotó: AFP

Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iuris elnöke szerint önmagában egy paradoxon az, hogy egy magyar think-tank szervez Brüsszelben egy lengyel panelbeszélgetést, amelyen szabadon beszélhetnek, miközben a lengyel kormány harminc konzervatív NGO-, civil szervezeti vezetőt tartóztatott le, köztük Michal Olszewski katolikus papot. Emlékeztetett arra is, hogy Tusk hivatalba lépése után Ursula von der Leyen gratulált a lengyelországi jogállamiság helyreállításához, és azt mondta, hogy az ország visszatért európai vezetői szerepéhez. Vera Jourova szintén megdicsérte az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítását. Kwasniewski hozzátette: a valóságban egyik törvényt sem implementálták, mert a konzervatív elnök nem engedélyezte azt.

Elmondása szerint Tusk 11 hónapos kormányzása alatt egy liberális laboratóriummá alakították a posztkonzervatív államot:

1. A közszolgálati tévé erőszakos megszállása (erre 1981 óta nem volt példa).
2. A független bíróságok megszállása, több tucat bíró eltávolításával és az államügyész jogsértő leváltása, továbbá az alkotmánybíróság döntéseinek figyelmen kívül hagyása (mindezek súlyosan sértik a hatalommegosztás elvét).
3. Összesen harminc konzervatív politikus otthonában tartottak házkutatást.

Donald Tusk kormányzása alatt rendszeressé váltak a tüntetések. Fotó: NurPhoto via AFP

Anna Brylka, a Patrióták Európáért uniós képviselője rámutatott: az, hogy a jogállamiságnak nincs definíciója, az nem jogi, hanem politikai probléma, és ez lehetővé teszi, hogy felhasználhassák azt a konzervatívok, a szólásszabadság és a hagyományos értékek ellen. Az új kormány éppen azt teszi, amivel a PiS-t vádolta – fogalmazott. Hozzátette: a lengyel miniszterelnök az, aki megsérti a jogot, mégis az Európai Bizottság szemében, amikor Tusk teszi azt, akkor ez csak egy hiba. Amikor a PiS-t vádolják ugyanezzel, akkor bűntény. Az EB most nem avatkozik be, ami jogi relativizmus. Ezt az anomáliát meg kell szüntetnie a lengyeleknek, és Trump győzelme reményt ad arra, hogy a normalitás győzedelmeskedjen.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök új reményt adhat a lengyel jobboldalnak. Fotó: AFP

Tobiasz Bochensk, az Európai Konzervatívok és Reformisták uniós képviselője csatlakozva az előtte szólókhoz, megerősítette, hogy az EB machiavellista fegyverként használja a jogállamiságot az ellenzőivel szemben. A PiS nem sértett jogot az igazságügyi reformjával, mégis már azelőtt kriminalizálták őket, hogy megjelentek volna a reformjai. Az EB különböző jogállamisági koncepciókat alkalmaz, a kérdés továbbra is az, hogy politikai vagy jogi eszköz-e.

Lengyelország szüntelen támadás alatt állt az EU részéről 2015 és 2023 között, majd miután a PiS elvesztette a választást, Von der Leyen ellátogatott Lengyelországba, ahol hirtelen semmi jogállamisági problémát nem talált, miközben akkor még semmi más nem változott csak az ország vezetőjének személye. Az EU nem az elvek, hanem az erőszak közössége, ezért az EU reformra szorul

 – összegezte országának tapasztalatait.

Borítókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök bensőséges kapcsolatot ápol Ursula von der Leyennel (Fotó: AFP)