Ezt mind ő mondta.

Aztán kiment.

És az övéi megtapsolták és éljenezték.

És most Péter elmondta, milyenek az övéi szerinte. Agyhalottak. Alkalmatlanok mindenre. Hülyék. Soros-ügynökök.

Azt hiszitek, a rajongói, a hívei, a munkatársai és képviselőtársai ezek után elfordulnak tőle? Ugyan, kérem! Hát nem láttátok a Brian életét? Benne van ez is. Amikor a tömeg azt hiszi egy troglodita, némaságot fogadó aszkétáról, hogy ő a messiás, és odasereglenek köré, s kérlelik:

– Ó, Mester, mondj nekünk valamit!

 A troglodita, aki némaságot fogadott egy ideig, még hallgat, de aztán nem bírja tovább, és odaüvölti az őt körülvevő rajongóinak:

 – Menjetek a p…csába!

 Mire a rajongók:

 – Ó, Mester, menjünk mi a p…csába, igen!

 Most itt tartunk.

És hamarosan összeszart slim fit gatyójában, tökön rúgva bandukolva fogja énekelni: „Always look on the bright side of life!”

 És még akkor is el fogja hinni magát.

Ugyanis – és ez nagyon fontos, ezt kell majd szem előtt tartania az ideggyógyászának is! – saját magán kívül nem hisz el ez semmit. Egyetlen bánata van, hogy nem elég hajlékony a gerince, és így sem homorítva, sem pedig mélyen előre hajolva nem tudja kinyalni a saját s…ggét.