Gyurcsányék kiestek Washington kegyeiből

Gyurcsány külföldi megítélésnek romlása az őszödi beszéd kiszivárgása idején kezdődött – áll a Budapest Analyses tanulmányában. Megállapítják: ilyen „vallomás” után egy nyugat-európai vezetőnek mennie kell. Különösen érzékenyen érintheti Gyurcsányt és az MSZP-t, hogy megingott bennük az amerikai bizalom, ugyanakkor a Fidesz ázsiója növekedett az USA-ban, illetve Németországban is.

Egyre több jel utal arra, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és Gyurcsány Ferenc nemzetközi megítélése romlott, s ez vonatkozik az Egyesült Államokra is – írja legfrissebb elemzésében a Budapest Analyses. Mind a nemzetközi sajtóban, mind a diplomáciában változóban van az a korábbi vélekedés is, mely szerint Magyarországon a „populista” Fidesz és az „européer” MSZP küzdelme zajlik. Gyurcsány megítélésének romlása egyértelműen az őszödi beszéd tartalmának megismerésével kezdődött, amikor a miniszterelnök beismerte, hogy a választások megnyerése érdekében hazudott az ország állapotáról. Ekkor a magyar diplomácia megoldhatatlan feladat elé került azzal, hogy a „hazugságra” vonatkozó részeket valahogy megmagyarázza.

A nyugati társadalmakban is létező jelenség, hogy a politikusokra rábizonyítják a hazugságot. Azonban ilyen jellegű lelepleződés esetében, amilyen 2006 őszén Magyarországon történt, a nyugat-európai országokban elképzelhetetlen, hogy a miniszterelnök a helyén maradjon – áll az elemzésben. Az intézet szerint a problémát még tetézte a magyar miniszterelnök zavaros interjúja, amit a befolyásos CNN televíziós csatornának adott, és amely Amerikában komoly negatív visszhangot váltott ki.

Különutas orosz-politika

Gyurcsány egyesült államokbeli megítélésének romlását azonban leginkább különutas Oroszország-politikája okozta. A miniszterelnök környezete nem tudta felmérni, hogy a Déli Áramlat gázvezeték melletti elköteleződés milyen következményekkel járhat a transzatlanti kapcsolatokban, s ez arra utal, hogy a kormányfő és csapata tévesen értelmezte a nemzetközi folyamatokat. Az „energetikai negatív spirál” még 2006-ban az International Herald Tribune-nek adott interjúval kezdődött, amelyben a magyar miniszterelnök a stratégiai kérdésként kezelt Nabucco-gázvezeték jelentőségéről nyilatkozott lekicsinylően. Ezt követően – észlelve a negatív visszhangot –, a magyar kormány kármentésbe kezdett, és eljutott egy nemzetközi „Nabucco-konferencia” szervezéséig. Ennek hitelességét azonban teljesen aláásta a Déli Áramlathoz történő váratlan csatlakozás.

Azóta a magyar kormány kettős kommunikációba kezdett és „Nabucco” nagykövetet nevezett ki. Ezzel párhuzamosan azonban a Magyar Szocialista Párt elzárkózott attól, hogy mind a parlament által elfogadott Energetikai Koncepcióban, mind a liberális SZDSZ által kezdeményezett országgyűlési határozatban prioritásként nevezze meg az Oroszországot elkerülő Nabucco gázvezeték kiépítését. A kormány „hinta-politikája” nem kerülte el az amerikai külügyminisztérium (a State Department) és az Egyesült Államokban befolyásos elemző körök (Think Tank) figyelmét sem, valamint a nemzetközi sajtó is folyamatosan foglalkozik a kérdéssel. Amerikai államtitkárok magyarországi cikkekben is jelezték a problémát, s e cikkek közül különösen fontos Dan Friednek, a Magyarországért felelős államtitkárnak a Népszabadságban megjelent írása.

Nem feledhető a Laborc-botrány sem

A magyar kormány „különleges” Putyin-barátságáról szóló vélekedéseket erősítette Laborc Sándornak, a KGB-nél tanult tisztnek a Nemzetbiztonsági Hivatal élére történő kinevezése, ami szintén nagyon komoly publicitást kapott a nemzetközi sajtóban.

Gyurcsány Ferenc imázsára váratlanul komoly csapást mért a március 9-ei népszavazás, amikor a szavazók 80 százaléka elutasította a kormány három, szimbolikusnak is tekinthető intézkedését. A nemzetközi közvélemény számára is világossá vált, hogy a magyar társadalom hiteltelennek tartja a kormányt, a gazdasági intézkedések eredménytelenek, és Gyurcsány képtelen stabilitást teremteni. Ezzel az MSZP vezette kabinet is belekerült abba a véleménycsomagba, mely – a lengyel és a szlovák példák mellett –, Magyarországról is megállapítja: bár a posztkommunista alakzatok a nemzetközi befektetők számára látszólag könnyebben kezelhetőek, ez csupán ideiglenes előnyökkel jár, mivel a „baloldalinak” nevezett kormányok nem képesek garantálni a tartós prosperitást, a korrupció csökkenését és a társadalmi hátteret. Ez a vélekedés egyre erőteljesebb a magyarországi külföldi befektetők körében is.

Elveszett az MSZP támogatása az USA-ban

Gyurcsány egyesült államokbeli megítélésének megváltozásához hozzájárultak a megváltozott személyi feltételek is – hívja fel a figyelmet a BA. Egyrészt megszűnt az MSZP érdekeit elszántan képviselő Simonyi András washingtoni nagyköveti mandátuma, másrészt Tom Lantosnak, a kongresszus külügyi bizottsága elnökének elhunytával az MSZP elvesztette egyik legfőbb támogatóját is. (Bár 2006 után a magyar származású amerikai képviselő élesen kikelt a magyar kormány Oroszország-politikája ellen.) Harmadrészt: a szintén a szocialisták lobbistájaként számon tartott Charles Gati hitelessége és befolyása is csökken, különösen azért, mert alig néhány nappal a Déli Áramlatról történő megállapodás előtt arról biztosított mindenkit Washingtonban, hogy a magyar kormány nem fog csatlakozni az orosz projekthez. Mivel a szocialista politizálásnak szerves része volt az a törekvés, hogy a belpolitikai legitimitásvesztésre külpolitikai legitimitásnöveléssel válaszoljon, az új helyzet szocialista körökben aggodalmat kelt. Ráadásul – okulva korábbi hibáiból –, az ellenzéki Fidesz komoly erőfeszítéseket tett nemzetközi kapcsolatainak javítására, ami elsősorban az Egyesült Államokban és Németországban járt látványos sikerrel. Ebben a helyzetben egyes MSZP-s körök bűnbakot keresnek, és ezt a jelenlegi budapesti amerikai nagykövet, April Foley személyében találják meg.

Még az amerikai nagykövetnek is nekimentek

A közelmúltban a Népszabadság washingtoni tudósítója, majd nemrég a szélsőbaloldali – és egykoron a Hit Gyülekezetéhez köthető – személyek által szerkesztett Amerikai Magyar Népszava vádolta meg April Foley nagykövetet „Fidesz-pártisággal”. Az utóbbi sajtóorgánum egyenesen azzal támadta az amerikai diplomatát, hogy – a Fidesz álságos manipulációjának köszönhetően –, az Oroszország-kérdést fontosabbnak tartja, mint a „magyar fasizmus” elleni küzdelmet. A lap állítása szerint nem emelte fel hangját egy, a jobboldali sajtóban megjelent, és sokak – köztük számos befolyásos fideszes politikus – által elítélt cikk ügyében. A vád teljesen alaptalan, ugyanis a nagykövet asszony legfontosabb partnerének nyilvánvalóan a magyar kormányt tartja. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy folyamatosan kapcsolatot tart fenn Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, Navracsics Tiborral, a Fidesz frakcióvezetőjével, és Németh Zsolttal, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnökével is.

Hasonlóan jár el a brit, a francia és a német nagykövet is, tehát a Budapesten akkreditált diplomáciai kar folyamatosan kommunikál az ellenzék vezetőivel, ami egyébként teljesen természetes a diplomáciában. Így a fent említett sajtó-megnyilvánulások inkább a kétségbeesés, illetve a gyengeség jeleinek és politikai hadjáratnak tekinthetőek. (Információink szerint April Foley diplomáciai csatornákon reagált az említett cikkre, vagyis a vádaskodások a valóságnak sem felelnek meg.)

Kudarc

2007-ben Göncz Kinga külügyminiszter még azzal a céllal járt kint Amerikában, hogy előkészítse Gyurcsány Ferenc washingtoni látogatását. Ma semmit sem hallani erről az útról, és az amerikai választások közeledtével egyre valószínűtlenebb, hogy a közeli jövőben megvalósul. A magyar kormány és az Egyesült Államok kormánya közötti kapcsolatok mélyponton vannak – állapítja meg a BA.

(MNO)