Fordulat az Északi Áramlat vezeték ügyében: elképesztő dolgokat mondott az ukrán vádlott a bíróságon

Kezdetét vette a németországi Hamburg tartományi felsőbíróságán annak az ukrán katonatisztnek a büntetőpere, akit a nyomozó hatóságok az Északi Áramlat gázvezetékek 2022-es felrobbantásával vádolnak. A modern európai történelem egyik legdurvább szabotázsakciójának első bírósági tárgyalása hatalmas nemzetközi diplomáciai feszültséget kavart, hiszen Németország jelenleg is Ukrajna egyik legnagyobb katonai és pénzügyi támogatója.

Szerhij K. a hamburgi bíróságon azt állította, hogy nem bűnös az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának ügyében Fotó: MARKUS SCHOLZ Forrás: dpa-Pool

A németországi Rostock kikötőjében béreltek ki egy Andromeda nevű luxusvitorlást. A gyanú szerint ezzel hajóztak ki a nemzetközi vizekre, majd a búvárok 80-110 méteres mélységbe lemerülve helyezték el a betonköpennyel védett acélcsöveken azokat a katonai minőségű robbanóanyagokat, amelyek végül darabokra szaggatták a vezetékeket. A nyomozók később a hajó fedélzetén és asztalain rögzített robbanóanyag-maradványok, valamint lehallgatott telefonhívások alapján azonosították a csoportot.

Németország gázellátásának jelentős részét dobta a kukába az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása (Fotó: STEFAN SAUER / DPA)

Brüsszel, Moszkva és Kijev játszmája

Az Északi Áramlat ügye az elmúlt évtizedben az európai geopolitika egyik legforróbb témája volt. Az orosz Gazprom által épített Északi Áramlat 1 vezeték már 2012 óta szállított olcsó földgázt közvetlenül Németországba, megkerülve a tranzitországokat, köztük Ukrajnát. Az Északi Áramlat 2 építése szintén befejeződött, ám a háború kitörése előtt néhány nappal Berlin a nemzetközi nyomás hatására befagyasztotta a projekt engedélyezési eljárását, így az soha nem lépett működésbe.

A 2022-es robbantások után a Nyugat azonnal Oroszországra mutogatott, azzal vádolva Vlagyimir Putyint, hogy saját maga szabotálta a vezetékeket az energiaárak felhajtása és Európa megfélemlítése érdekében. Moszkva ezzel szemben az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot vádolta meg állami terrorizmussal.

A német nyomozás előrehaladtával azonban a fókusz áthelyeződött Ukrajnára. Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a kijevi kormány a mai napig hevesen tagadja, hogy bármi közük lett volna az akcióhoz, a német ügyészség hivatalos vádirata most először mondta ki bíróság előtt, hogy ukrán állami struktúrák rendelték meg és finanszírozták a robbantást.

Akár 2027 tavaszáig is eltarthat az Északi Áramlat gázvezeték ügyében indított per (Fotó: MARKUS SCHOLZ / dpa-Pool)

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a csoport egy másik tagját, egy bizonyos Vlagyimir Z. nevű ukrán búvároktatót korábban Lengyelországban vettek őrizetbe, ám egy lengyel bíró megtagadta a Németországnak való kiadatását,

azzal az indokkal, hogy az Északi Áramlat felrobbantása Ukrajna jogos önvédelmének tekinthető. A férfi azóta Lengyelországból Horvátországba menekült, ahol jelenleg is őrizetben van, és küzd a kiadatása ellen.

A hamburgi per a tervek szerint legalább 16 tárgyalási napon át tart, és a bonyolult jogi, valamint nemzetközi háttér miatt várhatóan egészen 2027 februárjáig elhúzódik.