Nő a szegénység Németországban

A Bild am Sonntag előzetesen ismerteti a héten bemutatásra kerülő német szegénységi jelentést. A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag beszámol az orosz oligarchák svájci terjeszkedéséről. A Die Presse a kínai gazdasági hírszerzés módszereivel foglalkozik.

2008. 05. 19. 7:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bild am Sonntag (bild.de)

A legnagyobb példányszámú német bulvárlap vasárnapi kiadásában Minden nyolcadik német szegény címmel készített interjút Olaf Scholz (SPD) szövetségi szociális miniszterrel a legújabb szegénységi jelentés nyilvánosságra hozatala alkalmából. Az EU meghatározása szerint szegénynek számít, aki egyedülállóként az átlagnál 60 százalékkal kevesebbet keres, ami 781 eurót jelent. Scholz szerint különösen elszomorító a helyzet, mivel növekedett azok száma, akiket annak ellenére fenyeget a szegénység, hogy dolgoznak. A miniszter szerint a legrosszabb a tartósan munkanélküliek, valamint gyermeküket egyedül nevelők helyzete. Ugyanakkor jelentősen, 4 százalékra csökken a gyermekes családok szegénységi kockázata, amennyiben a szülők dolgoznak.

Az idősebb embereknél viszont csökken a szegénység veszélye. „Közülük csak 2,3 százalék szorul az alapnyugdíj kiegészítésére, mert a nyugdíjuk és egyéb bevételeik már nem elegendőek” – nyilatkozta a miniszter. A miniszter azonban a szociális háló pozitív hatását látja abban, ha az állami támogatások nem léteznének, akkor a szegények aránya a 13 százalék helyett 26 lenne. Összességében Németországban tovább nyílt az olló a szegények és gazdagok között – fogalmazott Scholz: „A gazdagok jövedelme növekedett, ezzel szemben enyhén csökkentek a szegényeknél, míg középen stagnálnak”. Statisztikák szerint az egyedül élők havi 3418 euró nettó jövedelem felett, kétgyermekes családok esetében havi 7178 eurós nettó jövedelem felett számítanak gazdagnak.

Neue Zürcher Zeitung am Sonntag

A konzervatív svájci napilap vasárnapi kiadásában Charlotte Jacquemart Moszkva-Zürich tengely című cikkében ismerteti az oroszok svájci gazdasági terjeszkedését. A múlt hét óta Viktor Vekselberg, az orosz milliárdos az úr a zürichi OC Oerlikon cégnél. Ezzel az oligarcha a Renova menedzsmenttársaságon keresztül a Sulzer mellett egy újabb svájci technológiai konszern birtokosa lett. A Sulzer és az OC Oerlikon összesen 26 000 alkalmazottat foglalkoztat. Az, hogy Vekselberg egyáltalán szemet vetett a svájci iparra, az Carl Stadelhofer zürichi ügyvéd érdeme. Stadelhofer a legfontosabb svájci a Renovánál, egyúttal az összekötő kapocs az oroszok és Svájc között.

Az ügyvéd a Renova Management Rt. alelnöke és Svájc képviselője az „igazgatótanácsban” – csupa orosz között. Stadelhofer egyúttal a Neue Zürcher Bank (NZB) nevű kis pénzügyi butik tulajdonosa, az egyetlen svájci, aki száz százalékban birtokolja Vekselberg bizalmát. A Renova OC Oerlikonnál történt hatalomátvételét követően Stadelhofer ül az Oerlikon igazgatótanácsában. Emellett szintén tagja a 2006-ban a Renova által megalapított Avelar Energy Groupnak, a Zürichben székelő energiacégnek. Az Avelar a közelmúltban megerősítette jelenlétét az olasz energiapiacon egy, az Atellel közös Joint Venture-vállalkozással. Az Avelar tartja kézben a torontói székhelyű Falcon Oil & Gast.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilap Gazdasági hírszerzés: a KGB a szomszéd irodában című cikkében foglalkozik a nyugat-európai, kínai és az orosz gazdasági kémkedéssel. Dübörög a nyugati világban a gazdasági hírszerzés az országok között, Oroszország és Kína egyre inkább legjobb szakembereit küldi erre a területre.

A két felemelkedő állam legalábbis gazdasági értelemben még jelentős lemaradással küzd a nyugati államokkal szemben, technológiai értelemben éppen úgy, mint a kutatásban és a termelésben. Éppen kapóra jön nekik, hogy kiváló titkosszolgálati apparátusra támaszkodhatnak. Oroszország és Kína hírszerzési tevékenysége számos hasonlóságot mutat. Tevékenységüket az adott országokban működő követségek és a konzulátusok koordinálják, melyek munkatársai a nemzetközi diplomata státus védelmét élvezik.

Fontos központok továbbá a „félállami” szervek, mint a médiaképviseletek és légitársaságok, melyek munkatársai szintén a titkosszolgálatnak dolgoznak. Módszereik közé tartozik meghatározó cégek titkos elfoglalása. Kína egyre inkább használja a nyugaton élő kínai diaszpórát. Ők alkotják a profi hírszerzők mellett az úgynevezett „nem hivatásos” állományt, mely diákokból, tudósokból és gyakornokokból tevődik össze. Szorgalmasak, karrierépítők, hazafias gondoldásúak, s hozzáférnek a nyugati technológiához. A kínaiak további specialitása az elektronikai lehallgatás. A legtöbb internetes támadás jelenleg Kínából érkezik – fogalmaznak a szakemberek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.