Május elsejétől az objektív felelősség elve alapján jár el a rendőrség. Azokkal az autótulajdonosokkal szemben lépnek fel, akiknek az autójával a hét kiemelt szabálysértés valamelyikét elkövetik, s a hatóságnak nem sikerül azonosítania a szabálytalankodó sofőrt. A kiemelt szabálysértés kategóriába tartozik a gyorshajtás, a behajtási tilalom vagy a kötelező haladási irány be nem tartása, a szabálytalan áthajtás a vasúti átkelőn, az autópályák leállósávján való jogtalan haladás, a közlekedési lámpa tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása, illetve a megállási, várakozási, valamint a természetvédelemre vonatkozó szabályok megsértése.
Csütörtöktől a kamerák felvételei alapján a rendőrség hatvan napon belül közigazgatási bírságot vet ki az autó üzembentartójára. A fizetés csak akkor kerülhető el, ha a tulajdonos igazolja, hogy az autóját még a szabálysértés elkövetése előtt ellopták, s ezt előzetesen bejelentette a rendőrségen. Felmentő ok még, ha magánokirattal igazolja, hogy a kérdéses időben az autót másnak adta át használatra, illetve fuvar- vagy menetlevelet mutat be, amely tisztázza a járművet használó kilétét.
Míg korábban egyesek úgy próbáltak meg kibújni a bírságolás alól, hogy arra hivatkoztak, a hozzátartozójuk vezette az autót, akit nem kötelesek szabálysértés elkövetésével vádolni, addig most már nem lesz pardon. Ha az üzembentartó nem igazolja, hogy használatba adta a járművet, akkor ő viseli a lehetséges következményeket.
Az eljárások lefolytatására a rendőrséget jelölte ki a kormányrendelet, amely kimondja, hogy melyik szabálysértésért, mekkora büntetést kell kiszabni. A rendőrségnek ezzel szemben sem mérlegelési, se méltányossági joga nincsen. Az egész jogszabály alapgondolata az, hogy mindig legyen felelős személy az adott járműért, bárhol is közlekedjünk.
A jármű kölcsönadását egy magánokirattal előzetesen meg lehet erősíteni. Ennek tartalmaznia kell a jármű rendszámát, a használatba adó és vevő személyes adatait, valamint az autót ideiglenesen használó vezetői engedélyének számát és az időtartamot, amíg odaadják neki a járművet. A végén két tanúval alá kell íratni az egészet.
A jogszabály 30 ezertől 300 ezer forintig terjedő bírság kiszabását teszi lehetővé. Ha a várakozási szabályokat sértjük meg, 30 ezer forintunk bánja, míg ha a kötelező haladási irányt tévesztjük el, 50 ezer forinttal lehet vékonyabb a pénztárcánk. A maximálisan kiszabható, 300 ezres bírságot három esetben „érdemelhetjük” ki. Egyrészt, ha lakott területen 50 helyett 126-tal száguldozunk, így a sebességhatárt 150 százalékkal túllépjük. Másrészt aki megkockáztatja, hogy a vasúti átjáró piros jelzése ellenére továbbmegy, szintén ekkora büntetésre számíthat, mint az is, aki engedély nélkül hajt be fokozottan védett természetvédelmi területre.
(szoljon.hu)
