Az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki a libamájtöméssel kapcsolatban. A Négy Mancs osztrák/francia alapítvány elérte, hogy Németországban és Ausztriában bojkottot hirdettek egyes áruházláncok a magyar libamáj ellen. Az élénk társadalmi párbeszédet kiváltó probléma kapcsán a Forsense szeptember végén 1000 fő körében végzett telefonos közvélemény-kutatást.
A libamájfogyasztás nem nagyon elterjedt Magyarországon, a felmérés során a megkérdezettek 53 százaléka válaszolta, hogy soha sem fogyaszt libamájat, 14 százalék legalább évente többször, 33 százalék pedig ennél ritkábban (hetente többször mindössze 1százalék szokott fogyasztani). Azok aránya, akik bevallásuk szerint már fogyasztottak libamájat tehát 47százalék, az ennél jelentősebb fogyasztás a 35 év alattiakra (58 százalék), a felsőfokú végzettségűekre (56 százalék) és a legalább 200 ezer forint havi nettó családi jövedelemből élőkre (57százalék), tehát összességében a fiatalokra és a jobb módú, magasabb státuszú emberekre jellemző.
A Négy Mancs Alapítvány akciójáról, illetve arról, hogy egyes áruházláncok leállították a Magyarországról származó libamáj árusítását, a kérdezettek 79 százaléka hallott. A hír ismertsége minden csoportban egyaránt magas, jellemző, hogy a felsőfokú végzettségűek gyakorlatilag ugyanolyan arányban mondták, hogy hallottak a külföldi áruházak bojkottjáról, mint a legfeljebb nyolc általánost végzettek. Szignifikáns eltérést csak az életkor mutatott: a 35 év alattiak 63, az 55 év felettieknek viszont 90 százaléka hallott a libamájjal kapcsolatos problémákról.
Az emberek megosztottak annak megítélésében, hogy mi a bojkott oka. 40 százalék szerint az állatvédők, 38 százalék szerint viszont valamilyen gazdasági érdek, a külföldi termelők védelme áll a háttérben. A kérdezettek 7 százaléka említett egyéb (többnyire valamilyen politikai) indokot, 15 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A különböző szocio-demográfiai csoportokban mért különbségek elsősorban annak köszönhetők, hogy a kevésbé iskolázottak, alacsonyabb jövedelműek, kisebb településen élők körében magasabb volt azok aránya, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre. Ha nem az összes megkérdezett, hanem csak a válaszadók eredményeit vesszük figyelembe, úgy felmérésünk szerint az összes válaszoló 47 százaléka az állatvédőket, 45 százaléka pedig a gazdasági érdekcsoportokat okolta a magyar libamáj bojkottja miatt.
Az állatvédőket elsősorban a budapestiek (53 százalék), felsőfokú végzettségűek (52 százalék), pártválasztás szerint pedig az MSZP szavazói (52 százalék) helyezték előtérbe. A Négy Mancs bojkottban játszott szerepét elsősorban a megyei városokban és falvakban élők (44 százalék) és a Fidesz szavazói (39 százalék) értékelték alacsonyabbra. Meg kell említenünk, hogy az egyéb válaszok aránya a legtöbb csoportban 5-7 százalék között mozgott, a Fidesz szavazói körében azonban 13 százalék volt. Ez annak köszönhető, hogy az ellenzéki párt szavazóinak egy része szerint a bojkottnak politikai háttere van (pl. a kormányt okolták, hogy rosszul kezeli a libamájjal kapcsolatos problémákat).
A kérdezettek kétharmada gondolja úgy, hogy a libatömés egyáltalán nem állatkínzás, további 16 százalékuk pedig úgy véli, hogy az eljárások többsége nem állatkínzás, bár van olyan, amelyik igen. Csupán a kérdezettek 14 százaléka van azon a véleményen, hogy állatkínzásnak számít a libák kényszeretetése, igaz 9 százalék egyértelműen ezen a véleményen van – áll a Forsense Piackutató Intézet legújabb közvélemény-kutatásának az MNO-hoz eljuttatott elemzésében.
