Csütörtökön gyakorlatilag zárva maradtak az orosz tőzsdék

A rubel alapú MICEX-en visszavásárlási (repo) ügyletek bonyolíthatók csak, a dollár alapú RTS-en határidős áru-, deviza és kamatfogadások tehetők, de részvényekkel továbbra is tilos a kereskedés mindkét piacon. Pénteken várhatóan helyreáll a forgalom, de további intézkedésig tilosak a fedezet nélküli ügyletek.

Előzőleg szerdán a pénzügyi piaci felügyelet az árfolyamok jelentős – csak az 1998-as válsághoz mérhető – zuhanása miatt délben leállította a kereskedést, majd 13 órakor újra engedélyezte, de akkor is csak a részvények kivételével. Az RTS és a MICEX tőzsde szerdán némi emelkedéssel indult, de a bizakodás nem tartott soká: az RTS fő mutatója a déli leállásig 6,3 százalékkal, a MICEX-é 3 százalékkal esett; a legnagyobb mértékben az állami tulajdonban lévő Sberbank és a VTB bank részvényeinek árfolyama csökkent.

Ugyanakkor válságjelenségek mutatkoztak a bankközi hitelpiacon is, noha a kormány közel 2 billió rubellel támogatta meg három nagybank – a Sberbank, a VTB és a Gazprombank – likviditását. Szakértők azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a kormányhivatalok legfeljebb a bankárok lelkiismeretére és felelősségtudatára hivatkozhatnak, de nem tudják kényszeríteni a megtámogatott bankokat, hogy megosszák lehetőségeiket a „szükséget szenvedőkkel”, vagyis, hogy újraindulhasson a bizalomhiány miatt szinte leállt bankközi hitelezés.

Alekszej Kudrin pénzügyminiszter csütörtökön egy Dmitrij Medvegyev elnöknél tartott tanácskozáson azt jelentette, hogy a kincstárs szabad pénzeszközeinek bankoknál való elhelyezésére vonatkozó korlátokat 1,514 billió rubelre emelték, s hogy a héten két árverésen már 268 milliárd rubelt helyeztek ki a kincstár eszközeiből a bankokhoz. Ezt további hitel-árverések követik majd rövid lejáratokra, és a három bankkal megállapodtak arról is, hogy legalább 60 milliárd rubelt juttatnak a részvénypiac szereplőinek értékpapír-fedezet ellenében. Medvegyev elnök a csütörtöki tanácskozáson javasolta a kormánynak, hogy sürgősen különítsen el 500 milliárd rubelt a részvénypiac megtámogatására, és ebből 250 milliárdot közvetlenül a költségvetésben jelöljön ki e célra.

Az állami eszközök közé tartozik az is, hogy már a héten csökkentették a bankok tartalékolási kötelezettségét az orosz központi banknál, ezzel is mintegy 300 milliárd rubelt szabadítottak fel. A kormány kész egyéb eszközökkel is segíteni a piac megszilárdulását. Medvegyev államfő kijelentette, hogy az orosz gazdaságnak elegendő tartalékai vannak a válság leküzdésére. Szakértők azonban arra is rámutattak, hogy hamarosan eltűnhet a bankrendszerből sok pénz, mivel október végéig kell befizetni adóikat és visszafizetni a pénzügyminisztérium által kihelyezett összegeket. A Kommerszant című üzleti lap szerint a válság átterjedt az ingatlanpiacra is, amelyen a fejlesztők sorozatosan vonultak vissza vállalkozásokból.

A Nyezaviszimaja Gazeta úgy ítélte meg, hogy a válság oka a nem következetes, nem egységes állami pénzügypolitikában keresendő, amelyet jelenleg Alekszej Kudrin pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes felügyel egy személyben. A lap szerint a két tisztség összeférhetetlen, mivel pénzügyminiszterként Kudrinnak csökkentenie, a fejlődésért felelős politikusként ösztönöznie kell a kiadásokat, illetve azok bizonyos típusait. A lap arra is emlékeztetett, hogy az orosz kormány irányt vett az állami szektor növelésére a gazdaságban, a legfontosabb ágazatokban állami korporációkat, valamint a költségvetési eszközök átfolyatására hatalmas bankokat hozott létre. „Ez a piaci körülményekhez kevéssé illeszkedő struktúra nem nyújt kellő szilárdságot a gazdaságnak a fokozódó tőzsdei és pénzügyi válság körülményei között” – írta a lap.

A Vedomosztyi című üzleti lap azt elemezte, hogy az egyszerű embereket fogja sújtani, ha a pénzügyi piaci válság néhány nagybank, majd néhány más nagyvállalat csődjéhez vezet. „Ha a gazdasági problémák az egyszerű állampolgárokat is érintik, akkor károsíthatják az orosz politikai rendszer szilárdságát is. A jelenlegi politikai rendszer népszerűsége és legitimitása ugyanis a gyors gazdasági növekedésen és az emberek jövedelmének emelkedésén nyugszik” – írta a Vedomosztyi. A lap idézte Szergej Ignatyevet, a Központi Bank elnökét, aki úgy vélte: a mostani helyzet rosszabb, mint a 2004-es, amikor mindenki kivette a pénzét a bankokból, miközben a bankközi hitelek piaca megbénult a bizalom hiánya miatt.

A Gazeta című újság rámutatott, hogy az orosz gazdaság egész ágazatai már válságban vannak, miközben a gazdaság egésze a válság előtti állapotában leledzik, és ebből arra a következtetésre jutott, hogy küszöbön áll a tulajdon nagyarányú újraelosztása. „A boldog közelmúltban az orosz gazdasági társaságok eszközeinek forrása a Nyugat volt. Most minden megváltozott: éppen a világválság felelős jelentős mértékben az orosz piacok problémáiért, de legalábbis elfújta a stabilitás szigetének képét. Ha a Nyugat nem segít, itthon kell körülnézni, és itt senki nem veheti fel a versenyt az állam lehetőségeivel” – vélte a Gazeta. Elemzők rámutatnak: augusztus eleje óta a befektetők körülbelül 36 milliárd dollárt vontak ki orosz portfolióikból, miközben a Grúziával vívott rövid háború, a kőolaj olcsóbbodása, az orosz devizatartalék nagy kitettsége az amerikai jelzálogpiac kockázatainak, majd a legújabb keletű, világméretű pénzügyi felfordulás mind népszerűtlenebbé tette az orosz értékpapírokat.

(MTI)