Mráz Ágoston: Őszöd óta kényszerpályán a miniszterelnök

Gyurcsány mindent megtett annak érdekében, hogy egyelőre ne legyen alternatívája a szocialista pártban, amely az őszödi beszéd idején s utána is teljes mellszélességben kiállt mellette. Meglepő sikeressége ellenére tény: nem sikerült feledtetnie a hazugságbeszédet – mondta el a Magyar Nemzet Online-nak Mráz Ágoston Sámuel. Interjúnk a Nézőpont Intézet kutatásvezetőjével.

2008. 09. 17. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az őszödi beszéd miképpen változtatta meg a magyar belpolitikát? Korábban is voltak konfliktusok, ám a mostani helyzet önmagán is túlmutat.

– A jelenlegi politikai válságban meglepően kevés szó esik az őszödi beszédről. Most, amikor megingott Gyurcsány Ferenc pozíciója, nem a kiszivárgott beszédre vezetik vissza a gyengülését, jóllehet a gyökereit ott kellene keresni, nem a Megegyezés című esszénél. Az őszödi beszéd fordulópont volt a magyar politikatörténetben, s fordulópont volt Gyurcsány Ferenc, illetve az általa vezetett MSZP történetében is. Azóta a miniszterelnök politikai kényszerpályán mozog, amelyről képtelen letérni; saját hitelét komoly erőfeszítések árán sem tudja visszaszerezni. Az első esztendőben azzal próbálkozott Gyurcsány, hogy a beszédet pozitív történelmi tettként jelenítse meg: a régi magyar történelmi és társadalmi hazugságokkal történő szakításként. Ez a stratégia azonban megbukott. Az elmúlt évben pedig a beszéd elfelejtésében bízott.

– Annak ellenére bukott meg, hogy az akkori koalíciós pártok mellett erős, baloldali-liberális értelmiségi támogatást is kapott Gyurcsány beszéde.

– Sokan kiálltak mellette, éppen ezért nem politikai, hanem kommunikációs szempontból bukott meg a stratégia. A kormányfő politikailag kétséget kizáróan sikeres, hiszen két évvel a „drámai monológ” kiszivárgása után is vezeti a kormányt. Ám ami a kommunikációs bukást nagyon jól jelzi: Gyurcsánynak szinte állandó jelzőjévé vált a hazugság, nem sikerült átkódolnia az őszödi beszédet. Ennek a fő mozzanata, amikor 2007 májusában egy, a káromkodásoktól megtisztított pozitív kicsengésű őszödi beszédet próbált meg előadni a parlamentben. A kudarcot plasztikusan jelzi: erre senki sem emlékszik, míg az egykori titkos beszédre mindenki, még azok is, akik nem foglalkoznak behatóbban a politikával. Vagyis megbukott a tematizálási, illetve a felejtésre épülő kommunikációs stratégia.

– Kevés szó esik arról, hogy a beszéd elmondásakor csendben üldögélő MSZP-frakció mennyire vált hiteltelenné. Hiszen végül is kollaboráltak, közösséget vállaltak a hazugságbeszéddel. Persze a társadalmi támogatottságuk meglehetősen alacsony. Megroppant a bázis?

– Tény: az MSZP kritika nélkül felsorakozott Gyurcsány Ferenc mögött. Beszédes, hogy háromnegyed évvel később egyenesen pártelnökké választották, s azóta is megkérdőjelezhetetlennek tűnik a pozíciója az MSZP-n belül. Az itt-ott elhangzó, kritikus véleményeknek legfeljebb csak szelepszerepe van, valódi belső ellenzéki léte az MSZP-n belül nem bizonyított. Nem épült fel Gyurcsány Ferenc alternatívája sem. Arról ugyanakkor, hogy ennek a beszédnek milyen hatása volt az MSZP társadalmi beágyazottságára, még nincs és nem lehet pontos képünk, ez a következő választáson fog eldőlni. Hiszen a 2008-as népszavazás sikerének oka nemcsak a Gyurcsány-ellenesség, hanem legalább ennyire a szociális megszorítások népszerűtlensége is. Ez nem jelenti azt, hogy végérvényesen megszűnt az MSZP társadalmi beágyazottsága, hiszen a referendum után nagyon komoly fordulat következett az MSZP háza táján, s a szociális megszorítások időszakát egyértelműen lezárták. Ez látszik Gyurcsány legutolsó programjából is: kifejezetten a szociális osztogatás politikájához térnek vissza. Nagyon iparkodnak azért, hogy helyreállítsák a megrendült társadalmi bázist.

– Mi az, ami garantálhatja, hogy Gyurcsánynak egyelőre ne legyen alternatívája?

– Nem inaktív szerepről van szó: Gyurcsány mindent elkövet annak érdekében, hogy ne legyen alternatívája. Elég csak arra gondolni, hogy egyik fő riválisa – Kovács László – Brüsszelben találta magát. Ő például egyik súlyos kihívója lehetne Gyurcsány Ferencnek, ám most ötéves mandátummal, jó fizetéssel dolgozik az unióban. Tehát nem arról van szó, hogy a szocialisták felismerték: Gyurcsánynak nincsen alternatívája; a kormányfő is mindent megtett ennek érdekében. Ugyanakkor Gyurcsánynak valóban vannak politikai képességei is, a 2006-os választási győzelem ezt bizonyította. Ami még a szocialisták számára 2006-ban lehetetlennek tűnhetett, az négy évvel később megismétlődött. A népszavazás után azért került a miniszterelnök nehéz helyzetbe, mert a 2006-os „varázsereje” elillant: Orbán Viktor felülkerekedett.

– Kiss Péternek volt egy érdekes elszólása, amelyből kitűnik: nem áll tőle távol a kormányfői gondolat.

– Önmagában nem bűn, ha egy csúcspolitikusban felmerül a miniszterelnökség gondolata. Ám a vágy hiába van meg. Azt gondolom, hogy a miniszterelnök személyéről szóló döntés nem véletlenen alapul, racionális érvek szólnak mindig mellette. Ha egy Gyurcsány utáni miniszterelnökség biztos vereséget vetít előre, akkor nem lesz nagy a tülekedés a bársonyszékért. Senki nem akar a szocialisták „nagykönyvébe” úgy bekerülni, mint aki elvitte a hibás kormányzás, a súlyos népszerűségvesztés minden ódiumát.

– Egye meg, amit főzött?

– Igen, erre utal Gordon Brown példája is: tízévi Tony Blair-vezetés után megkapta a hatalmat, s éppen másnak a főztjét eszi. Népszerűtlen, és nem tudja kezelni a helyzetet.

– A politikai kultúrában bekövetkezett valamilyen változás?

– A miniszterelnök politikai kultúrájában nem történt változás, kormányzási technikája nem változott semmiben Őszöd óta. A magyar politikai kultúra helyzetét egyébként – sokakkal ellentétben – én nem tartom katasztrofálisnak. Az a vád, hogy a politikusok nem állnának szóba egymással, egyszerűen nem állja meg a helyét. Zárt ajtók mögött mindig volt együttműködés; a kormánypárti és az ellenzéki politikusok le tudnak ülni beszélni egymással, s ez így helyes. Vannak persze személyes konfliktusok, de vannak ilyenek a pártokon belül is.

– Hogyan hatott akkor az őszödi beszéd?

– A hétköznapok kultúrájában mutatta meg negatív hatását Gyurcsány beszéde. Kimagyaráztak egy hazugságot, egy erkölcsileg elfogadhatatlan cselekvést.

– Az egyik legfőbb közjogi méltóság a hazugságot mint cselekvést kimagyarázó magatartása legitimálta a szándékos félrevezetést a társadalmi normarendszerben?

– Pontosan erről van szó. A mindennapi életben az egy legitimálós érv lehet, hogy „amit a miniszterelnöknek szabad, azt nekem miért ne lehetne”. És ez az igazi veszély.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.