– Az őszödi beszéd miképpen változtatta meg a magyar belpolitikát? Korábban is voltak konfliktusok, ám a mostani helyzet önmagán is túlmutat.
– A jelenlegi politikai válságban meglepően kevés szó esik az őszödi beszédről. Most, amikor megingott Gyurcsány Ferenc pozíciója, nem a kiszivárgott beszédre vezetik vissza a gyengülését, jóllehet a gyökereit ott kellene keresni, nem a Megegyezés című esszénél. Az őszödi beszéd fordulópont volt a magyar politikatörténetben, s fordulópont volt Gyurcsány Ferenc, illetve az általa vezetett MSZP történetében is. Azóta a miniszterelnök politikai kényszerpályán mozog, amelyről képtelen letérni; saját hitelét komoly erőfeszítések árán sem tudja visszaszerezni. Az első esztendőben azzal próbálkozott Gyurcsány, hogy a beszédet pozitív történelmi tettként jelenítse meg: a régi magyar történelmi és társadalmi hazugságokkal történő szakításként. Ez a stratégia azonban megbukott. Az elmúlt évben pedig a beszéd elfelejtésében bízott.
– Annak ellenére bukott meg, hogy az akkori koalíciós pártok mellett erős, baloldali-liberális értelmiségi támogatást is kapott Gyurcsány beszéde.
– Sokan kiálltak mellette, éppen ezért nem politikai, hanem kommunikációs szempontból bukott meg a stratégia. A kormányfő politikailag kétséget kizáróan sikeres, hiszen két évvel a „drámai monológ” kiszivárgása után is vezeti a kormányt. Ám ami a kommunikációs bukást nagyon jól jelzi: Gyurcsánynak szinte állandó jelzőjévé vált a hazugság, nem sikerült átkódolnia az őszödi beszédet. Ennek a fő mozzanata, amikor 2007 májusában egy, a káromkodásoktól megtisztított pozitív kicsengésű őszödi beszédet próbált meg előadni a parlamentben. A kudarcot plasztikusan jelzi: erre senki sem emlékszik, míg az egykori titkos beszédre mindenki, még azok is, akik nem foglalkoznak behatóbban a politikával. Vagyis megbukott a tematizálási, illetve a felejtésre épülő kommunikációs stratégia.
– Kevés szó esik arról, hogy a beszéd elmondásakor csendben üldögélő MSZP-frakció mennyire vált hiteltelenné. Hiszen végül is kollaboráltak, közösséget vállaltak a hazugságbeszéddel. Persze a társadalmi támogatottságuk meglehetősen alacsony. Megroppant a bázis?
– Tény: az MSZP kritika nélkül felsorakozott Gyurcsány Ferenc mögött. Beszédes, hogy háromnegyed évvel később egyenesen pártelnökké választották, s azóta is megkérdőjelezhetetlennek tűnik a pozíciója az MSZP-n belül. Az itt-ott elhangzó, kritikus véleményeknek legfeljebb csak szelepszerepe van, valódi belső ellenzéki léte az MSZP-n belül nem bizonyított. Nem épült fel Gyurcsány Ferenc alternatívája sem. Arról ugyanakkor, hogy ennek a beszédnek milyen hatása volt az MSZP társadalmi beágyazottságára, még nincs és nem lehet pontos képünk, ez a következő választáson fog eldőlni. Hiszen a 2008-as népszavazás sikerének oka nemcsak a Gyurcsány-ellenesség, hanem legalább ennyire a szociális megszorítások népszerűtlensége is. Ez nem jelenti azt, hogy végérvényesen megszűnt az MSZP társadalmi beágyazottsága, hiszen a referendum után nagyon komoly fordulat következett az MSZP háza táján, s a szociális megszorítások időszakát egyértelműen lezárták. Ez látszik Gyurcsány legutolsó programjából is: kifejezetten a szociális osztogatás politikájához térnek vissza. Nagyon iparkodnak azért, hogy helyreállítsák a megrendült társadalmi bázist.
– Mi az, ami garantálhatja, hogy Gyurcsánynak egyelőre ne legyen alternatívája?
– Nem inaktív szerepről van szó: Gyurcsány mindent elkövet annak érdekében, hogy ne legyen alternatívája. Elég csak arra gondolni, hogy egyik fő riválisa – Kovács László – Brüsszelben találta magát. Ő például egyik súlyos kihívója lehetne Gyurcsány Ferencnek, ám most ötéves mandátummal, jó fizetéssel dolgozik az unióban. Tehát nem arról van szó, hogy a szocialisták felismerték: Gyurcsánynak nincsen alternatívája; a kormányfő is mindent megtett ennek érdekében. Ugyanakkor Gyurcsánynak valóban vannak politikai képességei is, a 2006-os választási győzelem ezt bizonyította. Ami még a szocialisták számára 2006-ban lehetetlennek tűnhetett, az négy évvel később megismétlődött. A népszavazás után azért került a miniszterelnök nehéz helyzetbe, mert a 2006-os „varázsereje” elillant: Orbán Viktor felülkerekedett.
– Kiss Péternek volt egy érdekes elszólása, amelyből kitűnik: nem áll tőle távol a kormányfői gondolat.
– Önmagában nem bűn, ha egy csúcspolitikusban felmerül a miniszterelnökség gondolata. Ám a vágy hiába van meg. Azt gondolom, hogy a miniszterelnök személyéről szóló döntés nem véletlenen alapul, racionális érvek szólnak mindig mellette. Ha egy Gyurcsány utáni miniszterelnökség biztos vereséget vetít előre, akkor nem lesz nagy a tülekedés a bársonyszékért. Senki nem akar a szocialisták „nagykönyvébe” úgy bekerülni, mint aki elvitte a hibás kormányzás, a súlyos népszerűségvesztés minden ódiumát.
– Egye meg, amit főzött?
– Igen, erre utal Gordon Brown példája is: tízévi Tony Blair-vezetés után megkapta a hatalmat, s éppen másnak a főztjét eszi. Népszerűtlen, és nem tudja kezelni a helyzetet.
– A politikai kultúrában bekövetkezett valamilyen változás?
– A miniszterelnök politikai kultúrájában nem történt változás, kormányzási technikája nem változott semmiben Őszöd óta. A magyar politikai kultúra helyzetét egyébként – sokakkal ellentétben – én nem tartom katasztrofálisnak. Az a vád, hogy a politikusok nem állnának szóba egymással, egyszerűen nem állja meg a helyét. Zárt ajtók mögött mindig volt együttműködés; a kormánypárti és az ellenzéki politikusok le tudnak ülni beszélni egymással, s ez így helyes. Vannak persze személyes konfliktusok, de vannak ilyenek a pártokon belül is.
– Hogyan hatott akkor az őszödi beszéd?
– A hétköznapok kultúrájában mutatta meg negatív hatását Gyurcsány beszéde. Kimagyaráztak egy hazugságot, egy erkölcsileg elfogadhatatlan cselekvést.
– Az egyik legfőbb közjogi méltóság a hazugságot mint cselekvést kimagyarázó magatartása legitimálta a szándékos félrevezetést a társadalmi normarendszerben?
– Pontosan erről van szó. A mindennapi életben az egy legitimálós érv lehet, hogy „amit a miniszterelnöknek szabad, azt nekem miért ne lehetne”. És ez az igazi veszély.
Az Otthon Start program megmozgatja az ingatlan- és hitelpiacot is
