A magyar–izraeli kettős állampolgárságú vádlott 2004-ben családjával egy balatonlellei üdülőben nyaralt, ahol megismerkedett egy helyi vállalkozóval, akinek a bizalmába férkőzött. Tőle még azon a nyáron több alkalommal pénzt kért kölcsön, hol jelzálog kiváltására, hol részvényvásárlásra, hol meg nem nevezett célra. Előbb hét, majd 16 millió forintot, egy hónap múlva több mint 20 ezer amerikai dollárt és 25 ezer eurót kért kölcsön.
A férfi úgy tüntette fel magát, mint aki jó anyagi helyzetben van, magas beosztású ismerősökről beszélt a vállalkozónak, s azt is elhitette vele, hogy hamarosan a Malév vezérigazgatójává nevezik ki. Ezzel szemben a vádlott adósságokat halmozott fel, jövedelme nem volt, az újdonsült ismerőstől kölcsönkért, összesen 38 millió forintot sem fizetette vissza, s eltűnt a nyomozó hatóság elől.
Vadócz Attila, a megyei bíróság szóvivője az MTI kérdésére elmondta: olyankor, amikor a vádlott távollétében ítélnek el jogerősen egy vádlottat, az ítéletről meghozott határozatot a bíró átadja a büntetés-végrehajtási bírónak – jelen esetben éppen nekem –, aki előbb belföldi, majd ha ez nem jár eredménnyel, nemzetközi, illetve európai – ez az Európai Unió országaira értendő – elfogatóparancsot ad ki az elítélt személlyel szemben.
(MTI)
A szankciókkal a biztonságot is feláldozná Európa
Brüsszel politikai okokból szorítaná ki a Roszatomot Európából, pedig több uniós ország is elégedett velük, mondja a szakértő.
