A köztársasági elnök nem értett egyet azokkal, akik negatív értelemben használják a „latinamerikanizálódás” kifejezést a politikára és a gazdaságra, s eddigi ecuadori és chilei tárgyalásai alapján úgy vélte: bárcsak Magyarország is „latinamerikanizálódna”. A köztársasági elnök a magyar–chilei államfői tárgyalásokat követően nyilatkozott latin-amerikai – Ecuadort, Chilét és keddtől Perut – érintő útjának eddigi tapasztalatairól.
Sólyom László quitói és santiagói megbeszélései alapján nagyon kedvező benyomásairól számolt be. Mint kifejtette, ezek a társadalmak nagyon mélyről indultak, és hosszú távra tervezve nagyon szívós munkával jönnek fel. A Quitóban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az ország legalább egyik fele modernizálódik, társadalmi béke van, s pozitívan tekintenek a jövőbe. Chile pedig a térségben hagyományosan az egyik legstabilabb demokráciának számít, az ország gazdasági helyzete miatt a régióban mindenki irigyli őket, jó a politikai légkör is. A politika gazdasági előkészítő szerepe kapcsán a köztársasági elnök beszámolt arról: a chileiek külön kérték, hogy érkezzenek üzletember-delegációk, s Ecuadorral ugyancsak megélénkülhetnek az üzleti kapcsolatok – ez természetes következménye az elnöki látogatásoknak.
Útjának további gyümölcseiként említette Sólyom László, hogy Quitóban sikerült egyezségre jutni az ecuadori elnök csatlakozásáról a „zöldelnökök” mozgalmához. Ezt nem elsősorban saját érdemének tekinti, hanem annak az igénynek, hogy a klímaváltozás időszakában minél több ország egységesen lépjen fel. Az út egy másik eredményére áttérve emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió ki akarja tiltani az illegális bevándorlókat a területéről. Magyarország nem ért egyet ezzel az irányelvvel, legalábbis nem ilyen általánosságokban, ahogy eddig megfogalmazták. Ezért magyar részről igyekezni fognak kétoldalú egyezményeket kötni a latin-amerikai államokkal, hiszen annak idején ők is befogadtak magyarokat, s Magyarország is befogadott dél-amerikai menekülteket. Magyarországot jelenleg nem fenyegeti semmiféle illegális bevándorlás veszélye a térségből. A helyi politikai légkör szempontjából viszont nagyon fontos, hogy magyar részről így foglalnak állást, hiszen Latin-Amerikában nagyon erőteljesen tiltakoznak az EU új bevándorlási politikája ellen.
(Fotók: Reuters)
Az államfői látogatás eddigi legnagyobb hozadéka kulturális-oktatási téren van Sólyom szerint. Chile most fogja ünnepelni függetlensége 200. évfordulóját, s hatmilliárd dollárt szánnak arra, hogy ösztöndíjakat adnak fiataloknak, akik így a legjobb külföldi egyetemeken tanulhatnak: 6500 diákot küldenek doktori fokozatot szerezni külföldre, s 3000 szakmunkásképzést finanszíroznak ugyancsak külföldön. Magyarországnak szinte kötelező ebbe „beszállnia”, hiszen speciális képzést is tud biztosítani. Chilébe emellett magyar professzorokat és tanárokat is várnak egyetemekre oktatóknak.
(MTI)
