A fórumon Ángyán József, a Szent István Egyetem intézményigazgatója Mi lesz veled vidéki Magyarország? címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy „durva támadás éri a helyi közösségeket (...), az állam átállt a tőke oldalára (...) tudatosan támadja a kohéziót adó, ellenállásra képes közösségeket”. Nem digitális táblákra, hanem megtartó közösségekre van szüksége a kisgyerekeknek – jelentette ki.
Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatások Központja, Alföldi Tudományos Intézet igazgatója a magyar falvak leértékelődését, ellenálló képességük hiányát elemezte, az alulról építkező vidékfejlesztést szorgalmazta, amelyben a helyi közösségek, egyházak, civil alapítványok szerepét hangsúlyozta.
Lányi András, az ELTE társadalomtudományi karának docense „modernizációs lázálomnak” nevezte a falusiak városokba költöztetését. Nem azt szeretnénk, hogy ne zárjanak be egyetlen kisiskolát sem, hanem hogy visszaadják az önkormányzatoknak az alkotmány által biztosított jogát, hogy önállóan, maguk döntsenek róla, fenntartják-e intézményeiket – hangsúlyozta.
Környei László, a Commitment Köznevelési Kht. ügyvezetője a kistelepülési iskolák esélyteremtési lehetőségeit vette számba, tévesnek minősítve azokat az érveket, amelyek szerint ezek az intézmények drágák és rossz hatékonysággal működnek. Megítélése szerint a jó iskola feltétele a jól képzett pedagógusokkal való ellátottság, az első és legfontosabb lépés tehát ennek jogszabályi megerősítése. A tanácskozás résztvevői közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben felszólítják a kormányt és a parlamentet, hogy a magyar társadalom iránt viselt felelősségük tudatában a jogalkotás, különösen a költségvetési törvény elfogadása során osztálylétszámtól függetlenül biztosítsa az óvodai nevelés és az alapfokú oktatás finanszírozását, valamennyi a feladatot ellátni kívánó önkormányzat számára.
(MTI)
origo.hu
Ukrán lejárató akció célpontja lett Magyarország – a Tisza Párt is benne van
