Kovács Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke az MTI-nek elmondta: a tárgyalások egyik fő témája a jó szakemberek képzése volt. Ez ugyanis az utóbbi időben megváltozott, és a poroszos oktatási módról a V4-ek országai is áttérnek az angol–amerikai típusú oktatásra. Ez ugyan átjárhatóságot biztosít a fiataloknak az intézmények között, de arra is ügyelni kell, hogy megmaradjon a mérnöki tudás színvonala.
Ez a kérdés mindegyik országot érinti. A szakemberek abban állapodtak meg, hogy szorgalmazni kell a természettudományos képzés rangjának emelését. A jó mérnökképzéshez ugyanis jó középszintű képzés kell, ami a csökkenő gyermeklétszám és a rosszabb alaptudás miatt egyre nehezebb. Emellett nagy igény van a jó szakmunkásokra, technikusokra, illetve az alacsonyabban képzett, de mégis már piacképes tudással rendelkező mérnökökre is, akik mellett természetesen a magasan képzett, eddig is világszintű tudást képviselő magyar mérnökök is kellenek. A szakma emellett érdekelt a tiszta és szigorú versenyszabályok felállításában. Az idei másik fontos téma ez volt – mondta el az elnök.
Kovács Gábor kifejtette: Európában van egy alapelv, amely a szolgáltatások szabad áramlását biztosítja. Ez gondoskodik arról, hogy minél kevesebb jogszabály és szabályozás korlátozza a szabad versenyt. A mérnökök szerint azonban az alapelv nem minden esetben hasznos. Tevékenységük során ugyanis a versenynek helye van, de a megfelelő korlátokat és szabályokat is fel kell állítani. Egy mérnöki teljesítmény ugyanis ötven-száz évig szolgálja a környezetét. Ha ez rossz minőségben készül el, akkor az a gazdasági problémák mellett számos veszélyt is magában rejt. Tehát szakmai és önkormányzati szinten is szabályozott verseny szükséges.
(MTI)
