Orbán Viktor a magyar energiapolitikáról azt mondta, hogy az lényegében csak arra terjed ki, hogy „kapunk-e az oroszoktól gázt, mikor, mennyit és milyen áron”. A Fidesz elnöke szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az új energiaforrások kiaknázására.
Magyarországon ma a legfontosabb kérdés az, hogy miképpen lehet kielégíteni a jövőbeni energiaigényeket – mondta a köztársasági elnök kedden Budapesten, a lengyel–magyar szervezésű energia fórumon.
Orbán szerint Magyarországon ma egyoldalú, kiegyensúlyozatlan oroszbarát politika érvényesül. Ez nem illegitim, ám kérdés, hogy „hasznos-e számunkra” – mondta a Fidesz elnöke.
Hozzátette, hogy személyesen nagyon elégedetlen volt azzal, „bántotta az”, ahogyan a magyar kormány a grúz kérdést kezelte. Orbán Viktor úgy vélte, Magyarországnak csatlakoznia kellene a lengyelek szabta közép-európai politikához. A pénzügyi válság kapcsán Orbán elmondta, hogy Magyarország lesz az első olyan ország az unión belül, amelyik megállapodást köt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) azért, hogy megsegítse a nemzetközi szervezet. Ez azonban szerinte a magyar szuverenitás egy részének, a gazdasági mozgástér jó részének elvesztésével jár. Mint mondta, szégyen, hogy idáig jutottunk, s fájdalmas, hogy le kell mondanunk a szuverén döntések egy részéről azért, mert válságba jutottunk.
Sólyom: „Nincs vesztegetnivaló időnk”
Magyarországon ma a legfontosabb kérdés az, hogy miképpen lehet kielégíteni a jövőbeni energiaigényeket, ez fontosabb, mint a hatékonyság növelése vagy a takarékosság – mondta Sólyom László köztársasági elnök. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az emberiség csökkenő fosszilis energiakészleteit növekvő ütemben aknázza ki.
A legfejlettebb országok részéről határozott fordulatra van szükség, amelynek során energiatermelésüket a fosszilis bázisról a megújuló energiaforrásokra állítják át – hangsúlyozta az államfő. Ezáltal képesek lesznek biztosítani az ellátást, ugyanakkor megelőzhetik a szűkösségből adódó, elviselhetetlenül magas energiaárak kialakulását. „A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy nincs vesztegetni való időnk” – fogalmazott.
Sólyom László elmondta azt is, hogy a magyar gazdaság energiaszükséglete, egységnyi bruttó hazai termék előállítására átszámítva nagyon magas, négyszer akkora mint az osztráké vagy a németé, és ötször akkora mind a dáné, a svájcié vagy a japán gazdaságé. A köztársasági elnök az energiaellátás fontossága kapcsán emlékeztetett: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2005-ös becslése szerint 2008 és 2030 között a globális energiaszükséglet legalább 40 százalékkal fog emelkedni.
(MTI)
cselgáncs
Hét lakat alatt sínylődik a gyilkos olimpiai bajnok
