Merre tart a világ? – tette fel a szimbolikus kérdést Orbán Viktor a Merre tart a hajónk? című tanácskozáson szombaton a Budapest konferenciahajó fedélzetén.
Érezzük, hogy a világ mozog, ám hogy merre is, annak meghatározására „csak a legbátrabbak vállalkoznak” – folytatta a Fidesz elnöke. Orbán úgy fogalmazott: „nem vagyok bizonyos abban, milyen lesz a nyugvópont, ahol megállapodik a világ. Azt kell tisztázni, hogy miben reménykedik”. De mire megy a hajós a régi térképpel? – folytatta Orbán, aki szerint eddig is hajóztunk nyílt tengeren, voltak navigációs hibák, viharok, ám azt tudtuk: merre van a szárazföld.
Nem elég a mai belpolitikai dagonya
„Ennek vége” – mondta Orbán, aki szerint új helyen vannak a kikötők is. Új térképet kell készíteni – jelentette ki a polgári kormány miniszterelnöke. Ehhez pedig perspektívára van szükség, nem elég a mai belpolitikai dagonya, fölé kell emelkedni, közép-európai léptékben kell gondolkodni. Orbán úgy látja: akárhová is jut el a világ, a közép-európai térség jelentősége „radikálisan megnő”. Közép-Európa a 90-es években olyan közösség volt, amely csatlakozni akart valahová. Ez minket leértékelt, azokat a közösségeket pedig, amelyekhez csatlakozni kívántunk, ellenben fel – hangsúlyozta Orbán, hozzátéve: a kérdés az, hogy Közép-Európa mitől értékelődik fel, és meg tudja-e őrizni a szabadságot, függetlenséget.
Elhalványuló visegrádi folyamat, új helyzetek
A visegrádi négyek együttműködésével kapcsolatban megjegyezte, hogy annak kontúrjai elhomályosodtak, elhalványultak. Ugyanakkor a tőlünk keletre felemelkedő hatalmak új helyzetet teremtettek; Orbán utalt Oroszországra, Indiára, illetve Kínára is.
Pénzügyi válság: ki tudja javítani hibáit a Nyugat
Van a szellemi emberek körében egy olyan gondolat is, amely a szabad világ pusztulását jövendöli – folytatta Orbán. Ha ez így van, akkor nincs okunk optimistának lenni sem civilizációs, sem közép-európai, sem pedig a nemzeti dimenzióban. A nyugati világ hibás lépéseket tett, utalt a mostani pénzügyi válságra. Fontos a kritikák megtételének lehetősége, ám ahogy az elmúlt 300-400 évben – folytatta a Fidesz elnöke – , a Nyugat „ki tudja javítani a hibáit”. A nyugati világ képes lesz megújítani magát, én hiszek a 21. században – jelentette ki Orbán.
Magyarország nem folytathat különutas grúz politikát
A grúz konfliktussal kapcsolatban megjegyezte, hogy eltérő volt a „nyugati világ” és a kelet-európai világ értékelése. A nyugati világ távolságtartó volt, illetve gazdasági kérdésként értékelte az eseményeket. Ugyanakkor francia vezetéssel megindult a konszolidáció. Magyarország nem folytathat különutas politikát, ez ellentétes az érdekünkkel – tette hozzá Orbán.
Irányt vesztve
Magyarországra térve feltette a kérdést: vajon jó irányba halad-e az ország hajója? Orbán utalt a közvélemény-kutatások több mint 70 százalékos arányt mutató eredményeire, amely szerint nem jó irányba halad a hajó.
Jelenleg nincs kormányzás; a meg nem hozott döntések egyenlőek a rossz döntésekkel. Rossz irányba haladunk, szögezte le. Itt utalt arra is, hogy még korábban a globalizáció keretében a Nyugat volt az, amely elszívta az erőforrásokat, most a Kelet felemelkedő országai – Oroszország, India és Kína – szívják magukhoz az erőforrásokat.
Orbán Európában járva azt látja, hogy az országok többsége készül az új időkre, „meghatározzák érdekeiket”, megvédik magukat. Ellenben nálunk „a tizenkilenc ostoba kampány után indul egy huszadik”. Orbán a szocialisták legújabb, Beindultunk című sikerpropagandájára utalt; fölemlegette a pannon pumát és egyéb „lózungokat”. Ez a mai kormányzati elit válasza, miközben a világ a teljes átrendeződés folyamatában van.
A baloldal kiégett, vidéken elszabadult a pokol
Orbán a mai politikai közéletet úgy jellemezte, hogy abban a mai magyar vezetőknek nincsenek válaszai az új kor kihívásaira. A baloldali értelmiségi „konglomerátum” kiégett, utálnak mindent és mindenkit; egymást is, megcsömörlöttek, beleuntak a kormányzásba, a kudarcaikba – mondta Orbán. Közben a gazdaság romlik, a népesség fogy, egyre több emberben tűnik el a hit, hogy másképp is lehet. Rossz irányba haladunk, de jó hír Orbán szerint , hogy azt is egyre többen látják, nem lesz ez mindig így. Ott van az emberek fejében, hogy egy új világ, egy új korszak köszönt be hazánkban is, s ezt az új korszakot a polgári oldal jelenti ma. A Fidesz elnöke úgy vélte, ebben az új korszakban a legfontosabb teendőnk, hogy azonosítsuk a nemzeti érdekeket. Orbán szerint négy-öt ilyen fontos nemzeti érdeket lehet föltárni.
Szabad választás
A Fidesz elnöke szerint a szabad választás az egyik legfontosabb ilyen érdek, helyre kell állítani a demokrácia intézményrendszereit Magyarországon – mondta Orbán. Az nem szabad választás szerinte, hogy megválaszthatjuk a képviselőinket, de ezek a képviselők nem ellenőrizhetik a kormányt. Példaként a most zajló zárszámadási törvény vitáját említette, amikor is kiderült a KSH jóvoltából, hogy 450 milliárd forint sorsáról semmit sem tudunk. Ez kétszer annyi pénz, mint amennyit a kormány az egészségügyből két év alatt kivont. Orbán szerint a demokrácia előtt is hatalmas kihívás áll: eddig azt hittük, hogy a nyugati világ gazdaságilag is sikeresebb, mint bármelyik más rendszer. De most a kínai–indiai gazdasági sikerek ezt a hitünket megkérdőjelezhetik. Ennek ellenére Magyarországnak a nyugati világ, a demokrácia partján kell állnia.
Szociális egyensúly
A második nemzeti érdekként a személyes szociális egyensúly megteremtését említette Orbán, aki szerint ezt azt jelenti, hogy garantált létbiztonság kell a családoknak, az egyéneknek, ma Magyarország ezt nem tudja biztosítani.
Vállalkozó magyarok
Harmadik nemzeti érdekként a vállalkozó magyarok számának gyarapítását azonosította Orbán. Ezalatt nemcsak a pénzügyi-gazdasági vállalkozásokat érti, hanem mindenkit, aki képes vállalkozni valamire – akár családra, akár valamilyen szellemi tevékenységre – hogy kiemeljék az országot ebből a mostani tespedtségből.
A védelem joga
Mióta úgy döntött az emberiség, hogy államban él, a védelem jogának követelése mindig is jelen volt – mondta Orbán. A védelem joga nem csupán a közrendet és közbiztonságot jelenti. A mai magyar állam lényegében szétesett, és nem garantálja az állampolgárok számára a védelem jogát, ezért ennek a helyreállítása is elsőrendű nemzeti érdek Orbán szerint. A Fidesz elnöke példaként az adóhivatalt és a rendőrséget hozta fel, akiknek szintén a polgárok védelme lenne a feladatuk, de jelenleg nem teljesítik ezt. Az utcai erőszak sem budapesti jelenség, vidéken elszabadult a pokol, és nincs se körzeti megbízott, se rendőrség, se az emberek érdekeit megvédő szervezet. Minél hamarabb új kormány alakul, annál hamarabb lehet helyreállítani az emberek védelemhez való jogát. A védelem jogához tartozik Orbán szerint – de külön nemzeti érdekként is azonosítható – a köztulajdon védelme. Ezzel kapcsolatban Orbán annyit mondott: a föld és a víz nem eladó; e körbe tartoznak még az energiával kapcsolatos állami vagyontárgyak is.
Merre vigyük hajónkat?
Orbán szerint a nemzetközi széljárás ma sokkal kedvezőbb a polgári-nemzeti gondolat számára, mint korábban volt. A 90-es évektől kezdődően ugyanis erre az oldalra rossz szemüvegen keresztül és sokszor ostobán tekintett a nyugati világ. Úgy érezték ugyanis, hogy a polgári nemzeti gondolat a két világháború közti „ordas eszmék” újra megjelenését jelentheti. Ez azért volt ostobaság, mert nyilvánvaló, hogy egy néhány évig fennálló diktatúra maradványai nem jelenthetnek akkora veszélyt, mint egy negyven-ötven éves kommunista diktatúráé. Orbán elárulta: neki magának is nagy lelkierő kellett ahhoz, hogy a polgári-nemzeti gondolatot ébren tartsa. A nyugati világ úgy gondolta, hogy az egypártrendszer politikai maradványa nem jelentett veszélyt mindaddig, amíg külső erők nem segítették őket. De most Oroszország felemelkedése más színben tünteti fel ezt. Nem véletlen – jelentette ki Orbán –, hogy ki az oroszbarát ma, mint ahogy az sem, hogy egy Laborc nevű ember áll a nemzetbiztonság élén. Orbán úgy látja: a mai baloldalhoz képest a polgári erők sokkal jobban állnak. Egy szellemi és politikai értelemben kiégett baloldallal szemben itt áll egy tetterős és tervekkel teli jobboldal. Tele vagyunk világos gondolatokkal és tervekkel, az ország bajainak megoldására való ambíciókkal, és nem kell azt sem titkolni, hogy szeretnénk elnyerni Magyarország bizalmát, hogy ezt be is bizonyíthassuk – mondta Orbán. A polgári oldal nemcsak a 21. században, hanem a 21 századi Magyarországban is hisz – tette hozzá. Orbán azt mondta, hogy ők tudják, nem ők fújják a passzátszelet. A polgári oldalnak nem az a dolga, hogy megmondja az embereknek, mit csináljanak, hanem az, hogy segítse őket vállalkozó szellemük kibontakoztatásában. De Gaulle-t idézve és kicsit magyarosítva azzal a gondolattal zárta beszédét: a magyarok mindenre képesek, még a legjobbra is.
Nem lesz itt sem vörös csillag, sem horogkereszt
Orbán a strasbourgi bíróság a vörös csillaggal kapcsolatos közelmúltbéli döntését firtató kérdésre úgy felelt: amíg lesz súlyunk a magyar belpolitikában, itt sem horogkereszt, sem vörös csillag, sem más egyéb ilyen nem lesz. Az esetleges kétharmados többség kapcsán elmondta: a szocialisták félelmei egy esetleges kétharmados jobboldali többséggel kapcsolatban nem az alkotmányozás felől erednek, hanem inkább a mentelmi jog kérdése körüli dimenzióban gyökerezhetnek.
Orbán Viktor
Orbán Viktor: Európa bajai az ukrán háborúból erednek + videó
