A legismertebb arab mesegyűjtemény, az Ezeregyéjszaka változatait évszázadokon át szerzők, tudósok és fordítók állították össze. A hatalmas mesegyűjteményből a zeneszerző, Nyikolaj Rimszkij-Korszakov négy történetet választott ki Seherezádé című, 1888-ban komponált zenekari szvitje számára.
Markó Iván a mű mai utalásai után kutatva szinte teljesen félretette a téma eredeti környezetét, és saját benyomásainak megjelenítésére a cselekmény időbeli eltolását alkalmazta a dramaturgiában. A történetet a mából indítja, majd visszatér a múltba, a mese világába, hogy befejezésként ismét napjaink megjelenítésével vetítse ki a mű igazságát. Végeredményben „női darab” született: a koreográfus rendező úgy vélte, hogy most a nők szemszögéből kell szólnia korunkról és annak szelleméről. A Seherezádéban egy olyan szép, fiatal nő drámája rajzolódik ki, aki egyetlen férfiban sem találja meg mindazt együtt, amit keres.
Markó Iván az Angyalok üzenete koreográfiáját Johann Sebastian Bach kompozíciói, a Máté-passió és a Magnificat részleteire készítette. A darab témája a szeretet, a biztonság, az érintés, az együtt repülés élménye. A zsidó-keresztény kultúra közös alapjára, a tízparancsolat szellemére építkezik, a legújabb kor problémáira összpontosítva.
Loósz Krisztina, Nyári Gábor, Szőke Renáta, Issovits István és Kiss Krisztián szólisták tolmácsolják az „üzenetet”. A Seherezádé címszereplője Juracsek Júlia, illetve Szőke Renáta lesz, a Vezírt Issovits István és Seffer Balázs személyesíti meg, az arany rabszolga szerepét pedig Nyári Gáborra és Szigeti Gáborra bízta a koreográfus-rendező Markó Iván.
A Művészetek Palotája első saját táncprodukciójaként 2006 májusában volt a bemutatója a Beethoven IX. szimfóniájára készített Emberi Himnusz című alkotásnak. A darab 2007 novemberében Sanghajban is hatalmas sikert aratott.
(MTI)
egyesült királyság
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
