Tárt karokkal várja Brüsszel Izlandot?

A Süddeutsche Zeitung beszámol Brüsszel és Reykjavik közötti a háttértárgyalásokról. A Die Presse szerint  a magyar állam évek óta a lehetőségei felett él. A Die Welt értesülései alapján a bajor pénzügyminiszter lehet a pénzügyi válság első politikusi áldozata. 

Die Presse

Az osztrák napilap Válság II: Magyarország harcol a csőd-imázs ellen című cikkében elemzi annak okait miért éppen hazánkat érinti ilyen súlyosan a pénzügyi válság. „Magyarország nem Izland”, nyilatkozta Simor András jegybankelnök a Wall Street Journal-nak. Ellentétben a szigetországgal, Budapest távol áll az államcsődtől. Hogy, miért kért ötmilliárd eurós hitelt az Európai Központi Banktól (EKB), azt Simor a piacon megjelent „rosszindulatú híresztelésekkel” magyarázta. Amúgy sincs szükség ere a pénzre. A Magyar Nemzeti Bank csak akkor hívja le a hitelt, „ha minden kötél szakad” biztosította az olvasókat. Ennek ellenére a nemzeti csúcsot követő napokban, melynek a gazdasági válságból kivezető utat kellett volna felmutatni, továbbra is bizonytalanság uralkodik, miként lehetne ellenlépéséket tenni. A magas rangú találkozó a várakozásoknak megfelelően kölcsönös vádaskodásokkal ért véget a kormány és az ellenzék között. „Magyarország már sok pénzügyi válságot átvészelt”, hangsúlyozta Simor. Az ország alapvető gondjain ez nem változtat semmit. A magyar állam évek óta a lehetőségei felett élt. A költségvetési hiány 2006-ban (a GDP 9,2 százaléka) ugyan az idei évben vélhetően 3,4 százalékra csökken. A struktúrákon azonban nem változtattak, egyszerűen a magyar adófizetőnek kellett mélyebben a pénztárcájukba nyúlniuk. Ez azonban a válság elhárításához túl kevés volt – írja a lap.

Süddeutsche Zeitung

A német napilap Az EU kilátásba helyezte a tagságot Izlandnak című cikkében ismerteti Brüsszel ajánlatát. A pénzügyi válság kellős közepén az EU kész felvenni Izlandot. Ha a sziget kérvényezi a tagjelölti státust, akkor igen gyorsan megkezdhetőek a csatlakozási tárgyalások, nyilatkozta Olli Rehn az EU bővítési biztosa. Izland jelenleg a bankválság miatt az államcsőd határán áll. „Izland egyértelműen európai és demokratikus ország, mely már része az Európai Gazdasági Térségnek”, fogalmazott Rehn. A finn biztos utalt arra, hogy az EU és Izland között már most sincsenek vámhatárok.

Mindeddig Reykjavik elutasította az uniós tagságot. Tekintettel a pénzügyi válságra, Einar Gudfinnsson izlandi halászati miniszter azonban a múlt héten először jelezte: Reykjavik esetleg kész felülvizsgálni álláspontját. A halászat Izland kivitelének majd 30 százalékát adja, s a gazdasági növekedés majd öt százalékát teszi ki. Belépés esetén Izland kénytelen lenne halászati politikáját az uniós elvárásokhoz illeszteni. Mindeközben az ország egy hat milliárd dolláros gazdasági mentőcsomagot készít elő. Lapértesülések szerint a Nemzetközi Valutaalap (IWF), a skandináv államok jegybankjai, valamint a japán nemzeti bank kész rendelkezésre bocsátani az említett összeget. Az szintén bizonytalan, hogy a mentőakcióban részt vesz-e Oroszország.

Die Welt

A német napilapban Joachim Peter A bankválság Huber végzete lehet című cikkében elemzi azt a hírt, a bajor pénzügyminiszter lehet a pénzügyi válság első politikus áldozata. A Bajor Tartományi Bank (BayernLB) pénzügyi válsága már fél éve üldözi Erwin Hubert, aki bajor pénzügyminiszterként az állami bank felügyelőbizottságának elnöke. Már tavasszal, amikor kiderült, hogy a BayernLB sok pénzt veszített az ingatlanpiacon, lemondását követelte az ellenzék. Már 2008 februárjában is azzal vádolták, hogy információkat tartott vissza a BayernLB pénzügyi helyzetéről. Huber visszautasította a vádakat és információs üzemzavarról beszélt. Végül Werner Schmidtnek, a bankelnöknek kellett vennie a kalapját. Huber bejelentette, hogy a BayernLB az első, mely rászorul az állami mentőövre, mint fogalmazott, több milliárd euróról van szó.

Hogy pontosan két, vagy öt milliárd euróra lenne szükség, arról kedden nyilatkozik a müncheni bank. Horst Seehofer kijelölt CSU elnök hallgat Erwin Huber jövőjéről. Ez nem lep meg senkit, hiszen Seehofer jövő hétfőn miniszterelnökké kívánja választatni magát, s a müncheni tartományi gyűlésben számos kockázattal kell szembenéznie. A jelöléskor a tartományi gyűlési frakciótól Seehofer csak a voksok 82,6 százalékát kapta. Ha hétfőn a 92 CSU képviselőjéből 16 ismét tartózkodna, akkor a pártelnök elvesztené a választást. Tehát minden szavazatra szüksége van. Ezért Seehofer hétfőig kitart az alsó-bajorországi Huber mellett. Seehofer korábban megígérte: Huber a jövőben is fontos szerepet fog játszani. Akkor a CSU-ban sokan úgy gondolták, a pénzügyminiszter lehet az új frakcióvezető a tartományi gyűlésben. De Huber a döntő, október 8-i frakcióülésen nem jelöltette magát. Ez egy háttéralkura engedett következtetni Seehofer és Huber között, miszerint miniszter maradhat. Kérdéses, hogy az ilyen állítólagos ígéretek még érvényben lesznek hétfő után is, amikor Seehofert miniszterelnökké választották.