A három napos rendezvényen a magyar távhőszolgáltatás aktuális kérdéseit tekintik át a szakemberek. A tanácskozásnak a Kölcsey Központ ad otthont, ahol az országban elsőként alkalmaztak klimatizálásra is távhőenergiát.
Csonka Tibor, a házigazda Debreceni Hőszolgáltató Zrt. vezérigazgatója a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón elmondta: Európában reneszánszát éli a távhőszolgáltatás. Az Európai Uniónak (EU) ezen a területen olyan új kihívásokkal kell szembenéznie, mint az energiahatékonyság, a környezetvédelem, valamint az a tény, hogy Európa energiaimportra szorul.
A távfűtés ma nélkülözhetetlen eszköz. Az EU több országban határozottan támogatja a távfűtéses projekteket, s ez a folyamat Magyarországra nézve is kötelezővé válik – tette hozzá. Szerdahelyi György, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) szakmai tanácsadója ehhez kapcsolódva megjegyezte: Magyarországon is több formában támogatják a távhőellátást. Felsorolása szerint előbb a Széchenyi terv keretében, jelenleg egyedi távfűtés-korszerűsítések kapcsán, illetve a panel-programban, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programban (KIOP) és a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) van támogatás a távhőre.
Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere szerint az energiafelhasználást adómérsékléssel lehetne csökkenteni: a panelfelújításokat forgalmiadó-mentessé kellene tenni. Elmondta azt is, hogy a Kölcsey Központ után a Debreceni Egyetemen, illetve a hamarosan elkészülő Debrecen Fórumban is távhővel oldották illetve oldják meg a klimatizálást.
A szakmai szövetség vezetői elmondták: jelenleg az országban 640 ezer távfűtött lakás van, mintegy kétmillió ember veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Ezen túlmenően több mint 10 ezer nem lakossági fogyasztót tartanak nyilván – fűzte hozzá.
(MTI)
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
