Stern (stern.de)
A baloldali német hírmagazinban Andreas Hoidn-Borchers Bennünket nem fenyeget a világvége címmel készített interjút Wolfgang Schäuble (CDU) szövetségi belügyminiszterrel. Arra a riporteri kérdésre, hogy ki veszélyezteti jobban a szabad világot, a bankárok vagy bin Laden, Schäuble rövid gondolkodás után kijelentette: eltekintve a kérdés zsurnaliszta kihegyezésétől, jelenleg a bankok okoznak nagyobb fejfájást. Ők azok, akik jelenleg megingatták a polgárok bizalmát. Ugyanakkor megállapította, hogy a németek döbbenetes érettségről tettek tanúságot azzal, ahogyan eddig a pénzügyi válságra reagáltak. A demokráciát nem látja veszélyben – annak ellenére, hogy még csak a válság elején állunk. Senki sem tudja, mi történik a jövőben. Ugyanakkor nem tart attól, hogy a világvége vagy éhínség fenyegetné az országot. Szerinte a válság pozitív oldalai közé tartozik, hogy néhány túlzást módosítani kell. Példaként a menedzserosztály önkiszolgáló mentalitását említette, amely egy zárt rendszerben három számjegyű milliós jövedelmeket állapít meg magának, melyből senkit sem távolítanak el, aki egyszer oda bekerült. Arra a kérdésre, hogy Obama után mikor lesz bevándorló kancellárja Németországnak, Schäuble azt válaszolta, hogy ez „csak idő kérdése”. „A harmadik generációs, fiatal törökökben hatalmas potenciál bújik meg – csak okosan kell ezzel bánnunk” – mondta Schäuble.
die tageszeitung (taz.de)
A radikális baloldali napilapban Barbara Dribbusch A németek szívesen siránkoznak című cikkében ismerteti a szövetségi köztársaság polgárainak közérzetét felmérő legfrissebb tanulmányt. A közérzet az autók számán nem múlhat, mert a személygépkocsik számában Németország az első helyek egyikét foglalja el, de a munkahelyek biztonságának területén is jól áll a szövetségi köztársaság. Ennek ellenére a németek alig negyede mondja azt, hogy ma jobban megy neki, mint öt éve. S csak 30 százalékuk gondolja úgy, hogy a jövője a következő öt évben jobb lesz. Hasonló pesszimizmus csak Magyarországos és Csehországban mérhető. Ezek a hangulati értékek olvashatók a szerdán, a berlini tudományos központban (WZB) bemutatott, Adatriport 2008 című kiadványban. A tanulmánykötet a németországi jövedelmekkel, életformákkal és elégedettséggel kapcsolatos adatok terjedelmes gyűjteménye. Aktuális elégedettséggel és boldogsággal kapcsolatos kérdésekben a németek ugyan még az EU középmezőnyében találhatók, de ha a személyes élethelyzet múltban és jövőben történő megítélésére vonatkozik a kérdés, akkor sötétté válnak a nyilatkozatok. Az elmúlt néhány év adatai alapján a német gazdaságkutató intézet (DIW) arra a megállapításra jutott, hogy az egyenlőtlenség nem növekedett, hanem enyhén csökkent. A szubjektív önértékelés lehet akár egyfajta vélekedés is, a nyugatnémetek alig három, a keletiek öt százaléka sorolja magát a szegényekhez. „A megkérdezettek szemében mindig a többiek azok, akiknek még rosszabbul megy, tehát lefelé elhatárolódnak, és magukat még mindig a valóságosnál magasabbra sorolják” – magyarázta a helyzetet Jutta Allmendinger, a WZB elnök asszonya. Az országosan elterjedt pesszimizmus nem jelenti azt, hogy az emberekből hiányozna az életöröm. Így a riportból kiderül, hogy a legtöbb állampolgár nem él elszigetelten, és több embernek van a szűken vett családtagjain és munkahelyén kívül is szociális kapcsolata, mint a kilencvenes években. Ha a testi egészség meg is csappan az évek múlásával, a 60-70 év közöttiek lélekben mégis jobban érzik magukat, mint a fiatalabb korcsoportok.
