A környezeti károk leginkább a szegényeket érinthetik

A pénzügyi válságnál is súlyosabb veszélyként értékelték a klímakockázatot az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának pénteki rendkívüli ülésén megjelent politikusok és szakértők, akik egyetértettek Soros György csütörtöki kijelentésével is, miszerint a „zöldenergia” felhasználás lehet a legjobb kiút a gazdasági válságból. • Szili rendszerben kezelné a problémákat

A felszólalók többsége a technikai fejlődésben, a „tudás bővülésében” és a környezeti erőforrások – elsősorban a napenergia – reális piaci árazásában látta a környezetvédelem legfontosabb feladatait az Európai Unió (EU), várhatóan 2009 decemberében életbe lépő klíma- és energiacsomagjáról szóló bizottsági tájékoztatón.

Hegyi Gyula (MSZP) Európai Parlamenti képviselő szerint az EU új klímapolitikája vállalható kompromisszumokat tartalmaz Magyarország számára. Olajos Péter (MDF) szerint Magyarországon a lakosságnál van a legnagyobb lehetőség a szén-dioxid-kibocsátás visszafogására, egyebek mellett a gázfűtés visszaszorításával, amihez meg kell fordítani a gázár- és az energiahatékonyság támogatási arányát.

Katona Kálmán (MDF), a környezetvédelmi bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a gazdasági szereplők nélkül nem lehet megoldást találni a környezetvédelmi problémákra. Kiemelte továbbá, hogy társadalmi és politikai szempontból is szükség lenne a szén-dioxid-kereskedelem átlátható és nyilvános szabályozására.

Harnos Zsolt, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) professzora szerint az EU jelenlegi és készülő klímapolitikája is „látszat megoldás”, hiszen csak a közösség területén történő szén-dioxid-kibocsátást szabályozza. Az akadémikus a megoldást elsősorban a globális technikai haladásban, a „zöldipar” fejlődésében és az energiahatékonyság növelésében látja.

Rétvári Bence (KDNP) a környezetvédelmi bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezeti károk leginkább a szegényeket érintik, hiszen ők tudnak a legkevésbé reagálni annak hatásaira.
Horváth János (Fidesz) pedig elsősorban a „tudásban” és a napenergia felhasználás hatékonyságnövelésében látja a „zöldenergia” jövőjét. Megjegyezte azt is: szükség lenne olyan új lehetőségekre is, mint például a Föld mágneses erejének, vagy a víz felhajtó erejének felhasználása.

(MTI)