Az október 20-i ülésről pénteken közzétett jegyzőkönyv szerint a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a globális pénzügyi piac bizonytalansága miatt a monetáris politikának kiváró stratégiát érdemes követnie. Többen azt hangsúlyozták, hogy a pénzügyi zavarok ellenére egy váratlan kamatemelésre továbbra sincs szükség, mert ez akár súlyosbíthatná is a problémákat. Mások ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy szükség esetén a monetáris tanácsnak készen kell állnia egy jelentősebb mértékű kamatemelés végrehajtására.
A tanácstagok kiemelték, hogy a globális pénz- és tőkepiaci bizonytalanság Magyarországra is átterjedt. Magyarország sérülékenységét a múltbeli makrogazdasági problémák, és magas adósságállomány mellett az ország gazdasági integrációja is növeli, ezért a pillanatnyi helyzetben a legfontosabb gazdaságpolitikai kihívást a pénzügyi stabilitás megőrzése jelenti. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy az MNB intézkedései segítettek a finanszírozás megújítási kockázatainak csökkentését a magyar pénz- és tőkepiacokon.
A piacok kölcsönös függősége miatt részpiaci zavarok más piacokra is átterjedhetnek, ezért a működési problémák kezeléséhez világszerte állami beavatkozásokra volt szükség. Ennek kapcsán az ülésen többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar államnak a nagy országok kormányaihoz képest lényegesen kevesebb eszköz áll rendelkezésére, de a külföldi intézmények, különösen a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval történő kooperáció segíthet a pénzügyi stabilitási kockázatok mérséklésében.
A tanácstagok megítélése szerint a kereskedelmi bankok devizahitelezési aktivitásának visszaesése komoly veszélyt jelentene. Bár a devizahitelezés kockázataira többször felhívta a figyelmet a jegybank az elmúlt években, a devizahitelezés súlyát csak fokozatosan lehet csökkenteni. A jegybanki intézkedések és a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal ugyanakkor segítheti a pénz- és devizapiacok egészséges működésének megőrzését, ami a devizahitelezési üzletág kilátásait is javítja. A tanácstagok megítélése szerint a növekedési kilátások romlása miatt a hazai makrogazdasági környezet alapvetően támogatja a dezinflációt. Egyes tanácstagok szerint a globális pénzügyi válság a világgazdaság kibocsátására is negatívan hathat.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy az inflációs cél elérésének külső feltételei javultak a nyersanyag- és élelmiszerpiaci áremelkedés korrekciójának köszönhetően. Megoszlott ugyanakkor a tanácstagok megítélése az inflációs várakozások megítélése kapcsán. Többen hangsúlyozták, hogy a kedvezőtlen folyamatok hatására az inflációs várakozások mérséklődhettek, amit az elemzői előrejelzések csökkenése is megerősít. Az inflációs várakozások mérséklődését az infláció közelmúltbeli csökkenése és a visszatekintő árazási magatartás is támogathatta. Mások ugyanakkor úgy látták, hogy a monetáris politikának továbbra is kihívást jelent az inflációs várakozások problémája.
(MTI)
Ukrajna
Megszületett Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáról szóló jelentés
