Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója szerint a magyar élelmiszerlánc bizonságáért felelős hatóság nem működik megfelelően, nem tudja szavatolni a forgalomba kerülő élelmiszerek, így a méz biztonságát sem. A szövetségi igazgató pénteken sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét, amely szerint ezért személy szerint a területért felelős szakállamtitkár, Süth Miklóst országos főállatorvos a felelősnek.
A sajtótájékoztatón ismertették, hogy néhány héttel ezelőtt a Magyar Nemzet próbavásárlást végezett több magyarországi nagy élelmiszer-áruházláncban (lapunk cikkeit a felsorolásban olvashatja – a szerk.), és a polcról levett és megvizsgáltatott mézek többsége, mintegy kétharmada hamisnak bizonyult, mivel úgynevezett idegen anyagot is tartalmazott.
A Magyar Élelmiszerkönyv előírja, hogy a mézben csak természetes anyagok lehetnek, idegen enzimek vagy édességjavító gyümölcs- vagy répacukor nem.
A szövetségi igazgató elmondta, hogy a még tavaly mézhamisítás gyanújába keveredett Aranynektár Kft. elleni büntető eljárást a rendőrség szeptemberben megszüntette bűncselekmény hiányában. Szerinte az élelmiszerbiztonsági hatóság késedelmes fellépése eredményezte azt, hogy a boltok polcáról eltűntek azok a mézek, amelyek kifogás alá estek. Budai Gyula azt ajánlotta, hogy aki szereti a mézet, az csak termelőtől vásárolt árut fogyasszon, mivel így kerülheti el, hogy esetleg hamisítványt vegyen.
Süth Miklós meglepetésének adott hangot a vádak hallatán és jelezte, hogy a szakembereik is gyatrának tartják a Magyarországon forgalomban lévő mézek minőségét. Ezt az általuk végzett hatósági vizsgálatok is alátámasztják. Példaként említette, hogy egy korábbi vizsgálatukban több mint száz mintából csak húsz felelt meg a hatóság által támasztott követelményeknek. Az országos főállatorvos kijelentette: a forgalmazó kötelessége levenni a polcról azokat az élelmiszereket, amelyek nem felelnek meg a minőségi követelményeknek, ha az tudomásukra jut.
A Tesco pénteken közleményben jelentette be, hogy azonnal visszahívta az Alimenti Kft. termékeit, mert a szóban forgó cég öt laboratóriumban vizsgált virág- és akácmézből 4-et minősítettek nem megfelelőnek, a szacharóz előírtnál magasabb értéke miatt. A Tesco a közlemény szerint „a sajtóban megjelent adatok alapján” vizsgáltatta meg a termékeket a Wessling Hungary Kft. laboratóriumában. „A visszahívott tétel további sorsával kapcsolatban az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósággal folytatunk egyeztetéseket” – közölte Hackl Mónika, a Tesco kommunikációs vezetője.
Az idén Magyarországon a méztermés 25 ezer tonna körül mozgott, ez a mennyiség mintegy 20 százalékkal haladta meg a tavalyit – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Magyarországon az elmúlt években jelentős változáson ment át a méhészet. Ez azt jelenti: az országban közel 1 millió méhcsalád van. Ez a szám azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta lassan, de folyamatosan nő a méhcsaládoknak a száma. Viszont a méhészek száma 15 év alatt 18.000-ről 13.000-re csökkent. Ez az elnök szerint kedvező, mert terjed az ágazatban a profizmus. Így az elmúlt 5 évben több magyar méhészet is rendelkezik 1.000 méhcsaláddal vagy afeletti számmal. Ezzel Magyarország belépett a nagy méhészeti uniós tagországok közé.
Az ország uniós csatlakozása a magyar méhészek számára kedvezőtlen, ugyanis a megtermelt méz szabadon, ellenőrzés nélkül cserélhet gazdát. Ez melegágya az eredethamisításnak, ezenkívül bonyodalmat okoz a méhegészségügy terén a tagállamok közti eltérő szabályozás is – vélte az elnök. Magyarországon az éves mézfogyasztás mintegy 5 ezer tonna körül mozog, ami 10 százalékos növekedés a korábbi évekhez képest az export pedig mintegy 20 ezer tonnát tesz ki az utóbbi években.
(MTI)
