Csökkentette alapkamatát az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön fél százalékponttal 3,25 százalékra csökkentette irányadó rátáját, a kéthetes refinanszírozási kamatminimumot. A döntés megfelelt az elemzői várakozások többségének, és a bizonytalan, romló gazdasági helyzetnek.

Mindezt a kibontakozó kamatverseny is indokolta: az EKB is részt vett a mértékadó központi bankok október 8-i, egyeztetett, egyformán fél százalékpontos kamatcsökkentésében, de azóta az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) további fél százalékponttal 1,00 százalékra csökkentette alapkamatát, ismét beállítva a 2003. június és 2004. június között érvényben volt, rekord alacsony szintet.
Csütörtökön előzőleg a Bank of England is meredeken enyhített, a piaci várakozást meghaladó másfél százalékponttal 3,00 százalékra csökkentve alapkamatát, a kéthetes repót. A nemzetközi irányzattal szembeszállva, az EKB júliusban még kamatemeléssel kísérletezett, a rekord inflációt fékezendő. Még nem tudni, ennek vagy az azóta újabb szintre hágott pénzügyi válságnak és a kezdődő gazdasági lassulásnak – de akár mindegyiknek – betudhatóan, mindenesetre a hitelezés drágulása és szűkülése miatt a tizenkét havi infláció az előzetes adat szerint októberben 3,2 százalékra csökkent az euróövezetben a szeptemberi 3,6 százalékról, egyre messzebb a júniusi-júliusi 4,0-4,0 százalékos rekordtól.

Mindenesetre még mindig messze van az EKB legföljebb 2 százalékos folyamatos céljától is, de az ezzel kapcsolatos érveket mostanában félresöpri a gazdaság rendbehozatalának szüksége. Az EKB bízik az infláció további lassulásában. Erre elég biztos esélyt ad, hogy az euróövezetben a kiskereskedelmi forgalom idén eddig majdnem minden hónapban 1,5-3,0 százalék közötti mértékben elmaradt az egy évvel korábbitól, az EU statisztikai hivatalában szerdán megjelent adatsor tanúsága szerint.

Jen-Claude Trichet, az EKB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a mostani kamatcsökkentés mértéke megfelelő a jelenlegi körülmények közepette. Mindamellett nem zárta ki egy további mérséklés lehetőségét, de hozzátette: „semmilyen tekintetben nem kötelezzük el magunkat, de e helyzet változásának függvényében minden szükséges lépést megteszünk”. Trichet arról is beszélt, hogy a jelenleg tapasztalható igen nagy fokú bizonytalanság elsősorban a tőkepiaci zavarok elmélyüléséből fakad. Az ebből eredő feszültségek egyre inkább átterjednek a pénzügyi szektorból a reálgazdaságba, a fejlett ipari országokból a felzárkózó országokra.

Trichet szerint ezért létfontosságú a fellendülés alapjának a megteremtése, amihez a legfontosabb a fegyelem és a középtávú makrogazdasági politika fenntartása, hogy elkerülhetők legyenek a pénzügyi válság másodlagos hatásai. Az infláció várható alakulásáról szólva Trichet elmondta, hogy a nyersanyagok árának az utóbbi időben tapasztalt csökkenése, a kereslet gyengülése miatt az uniós harmonizált éves infláció a következő hónapokban tovább fog csökkenni, s az árstabilitáshoz szükséges mértékre fog beállni 2009 folyamán.

(MTI)