Az ítélet szerint ez esetben a közérdekű üzem a BKV, ám miután a működés jelentős mértékű megzavarása nem következett be, a cselekmény kísérleti szakaszban maradt. A Fővárosi Bíróság ítéletének indokolásában elhangzott: helyes az elsőfokú bíróságnak a bűnösség megállapítására vonatkozó következtetése.
Grespik László, az egyik vádlott védője perbeszédében arra is kitért, hogy szerinte egy bejelentetlen cigány- vagy homoszexuális-tüntetésre, amely ugyanolyan forgalmi korlátozó hatást érne el, mint a vádlottak hat évvel ezelőtti cselekménye, a politikai és rendőri vezetés másképpen reagálna, a tüntetők mellé állna. Az ügyvéd kérte a bíróságot, „ne legyen provinciális, beszűkült látókörű, egyik végletet se fogadja el, hanem egy szakmai középpontnál álljon meg”.
A tárgyalás után Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Budaházy György védője az MTI-nek azt mondta, hogy a másodfokú ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet fognak benyújtani. Az Erzsébet híd forgalmát 2002. július 4-én, egy hétköznap reggel keresztbe állított személygépkocsikkal akasztotta meg néhány tucatnyi demonstráló, és a forgalom csak délre állt helyre. A hídfoglalásról a büntetőeljárás során Budaházy azt mondta: a társadalom figyelmét akarták felhívni arra, hogy a 2002-es országgyűlési választásokon leadott szavazócédulák megsemmisítése után „a csalások soha többé ki nem deríthetők”.
Az elsőfokú eljárás során a vádlottak tagadták bűnösségüket, védőik szerint nem követtek el bűncselekményt, csak az alkotmányban rögzített gyülekezési jogukkal élve demonstráltak. A védők felmentésért, az ügyész súlyosbításért, felfüggesztett szabadságvesztésért fellebbeztek. A közérdekű üzem megzavarásának bűncselekménye akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a törvény szerint.
(MTI)
Európai Bizottság
Magyarország nem fogad be illegális migránsokat
