Jogsértési eljárás indult Magyarország ellen

Az Európai Bizottság figyelmeztetésben részesítette Magyarországot, mivel még nem ültette át nemzeti jogába teljes egészében a nők és a férfiak megkülönböztetésének tiltását a foglalkoztatásban – jelentette be a brüsszeli EU-testület közleményében. Emellet jogsértési eljárást indított Magyarország ellen a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozása miatt.

A bizottság figyelmeztetésben részesített hat tagországot, köztük Magyarországot amiatt is, hogy még nem ültette át nemzeti jogába teljes egészében azt az uniós szabályozást, amely tiltja a foglalkoztatásban a megkülönböztetést nők és férfiak között.

Ausztria, Litvánia, Szlovénia, Magyarország, Olaszország és Málta két hónapon belül köteles választ adni, és amennyiben elmulasztják a válaszadást, vagy nem kielégítő választ adnak, a bizottság az Európai Unió bírósága elé viheti az ügyet. Vladimír Spidla esélyegyenlőségért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy „az irányelv döntő fontosságú a nemi alapon történő megkülönböztetés elleni küzdelemben”. A tagállamok 2002-ben, egyhangú megállapodást követően fogadták el, az „uniós irányelvek azonban csak akkor valósulhatnak meg, ha azokat teljes mértékben és pontosan átültetik a nemzeti jogrendbe” – emlékeztetett.

A főbb problémák közé a közvetett és közvetlen megkülönböztetés fogalommeghatározása, a nők szülési szabadságára vonatkozó jogok, valamint az esélyegyenlőséget biztosító szervek működése tartozik. Az ügy előzménye, hogy év elején a bizottság 22 tagállamnak felszólító levelet küldött. A válaszok elemzését követően a bizottság úgy ítélte meg, hogy a most kiemelt országok nem megfelelően hajtották végre az irányelvet. Júniusban hasonló, indokolással ellátott véleményt küldtek Finnországnak és Észtországnak is. A többi tagállam tekintetében az elemzés még tart.

Jogsértési eljárás indult Magyarország ellen

Az Európai Bizottság úgynevezett „indokolással ellátott vélemény” megküldésének formájában jogsértési eljárást indított csütörtökön a Cseh Köztársaság és Magyarország ellen, szerzői jogi témában, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozása miatt.

Brüsszel szerint a fent említett szabadság korlátozása abban nyilvánul meg, hogy e két ország kizárólagos jogokkal ruházza fel a nemzeti jogkezelő szervezeteket. A cseh és a magyar törvények előírják, hogy jog- vagy műtípusonként csak egy közös jogkezelő szervezet kaphat engedélyt a szerzői jogok, illetve azzal rokon jogok érvényesítésére. „A nemzeti szervezeteknek garantált kizárólagos jog a többi tagállamban bejegyzett közös jogkezelő szervezetek számára lehetetlenné tesz minden tevékenységet, és megtagadja tőlük mind a letelepedés szabadságát, mind pedig a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A Bizottság kétli, hogy e nemzeti rendelkezések igazolhatók” – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A brüsszeli Bizottság felhívja a figyelmet arra: a határokon átnyúló jogkezelés különösen kedvezőnek bizonyulhat az olyan, „természetszerűen határokon átnyúló platformokat igénybe vevő” jogok kezelése szempontjából, mint amilyen például az internet, a műhold és adott esetben a kábel. Ezenkívül a határokon átnyúló jogkezelés lehetővé teszi a nagyobb számú közönség körében való forgalmazást – teszik hozzá a közlemény megfogalmazói.

(MTI)