„A jóléti modellek az 1970-es években világszerte egyre több működési zavart mutattak a fejlett államokban” – kezdte a közgazdász, aki az Antall-kormányban a nemzetközi-gazdasági kapcsolatok minisztere, néhány héttel ezelőttig pedig a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja volt. „A fejlődő országok számára – amelyek éppen a '70-es években robbantak be a világgazdaságba – a versenyképesség lett a fontos, így ezekben az államokban ekkor köszöntött be a neoliberális fordulat” mutatott rá a szakember. Kádár elmondta: az állami irányítás mechanizmusai helyett a piac önszabályozó ereje lett a jellemző, amelynek olyan következményei voltak, mint az állami tulajdon értékesítése, az állam szabályozó szerepének leépítése, a tőkeáramlások előtti korlátok lebontása. Így a fejlődő országokban meggyengült az állam szerepe – tette hozzá. „Ezt a hitelpiacokon egyre nagyobb merészséggel aknázták ki az ottani szereplők, amelynek következménye – a pénzügyi és gazdasági válság – most robbant” – tette hozzá.
A közgazdász rámutatott: Magyarországon a szűkös erőforrások mindig behatárolták a fejlődés lehetőségeit. „A szocializmusban kialakult modell hatására a gazdaság eleinte fejlődött, mert az államosítás során a tulajdon elkobzása során voltak elosztható pótjövedelmek” – mondta. Ugyanakkor viszont „az infrastruktúrát nem fejlesztették, hanem mindent a termelés bővítésére fordítottak, amelynek volt is eredménye, de csak egy darabig, ráadásul társadalmi feszültségeket okozott” – magyarázta Kádár. „Nem volt fejlesztési erőforrás, amikor bekövetkezett az olajár-, később a kamatárrobbanás. Ekkor újabb erőforrásokra volt szükség, amelyek külföldi hitel formájában meg is érkeztek” – folytatta.
„Az 1970-es években egymilliárd dollár volt az adósság, 1989 december végére viszont elérte a 21 milliárd dollárt. Ez azt jelenti, hogy két évtized alatt nem a fejlődésre, hanem a túlélésre fordították a hiteleket, ezt az is jelzi, hogy gazdasági növekedés alig egy százalékos volt” – mondta a közgazdász. Kijelentette: az állam már akkor sem figyelt a közgazdászok figyelmeztetésére, miszerint nem szabad ilyen mértékben eladósodni.
Pazarló a társadalom
„A magyar társadalom nagy részére egyébként jellemző egyfajta „dzsentroid-mentalitás”, és ez alól a kormány sem kivétel” – mutatott rá Kádár, aki szerint az – egyébként elenyésző – megtakarításokhoz képest túl sokat fogyasztunk. „Ha kimegyünk az utcára, észrevehetjük például ezt a hazánkban jellemző „autótartási kivagyiságot.” A rengeteg drága autó, amelyekben jellemzően egy ember ül, indokolatlan és pazarló egy ilyen fejlődő országban” – véli a szakember, aki rámutatott: Magyarországon az utóbbi 5 évben 2 százalékot sem érte el a jövedelmek megtakarítása, ezzel szemben a feltörekvő ázsiai országokban ez az arány eléri a 20-35 százalékot is. Nagyrészt ennek köszönhetik gazdasági sikereiket – tette hozzá. „Ráadásul a magyar kormány nemhogy ösztönözné az egyébként is alacsony megtakarítási hajlandóságot, inkább visszaszorítja a kamatadóval, amely egy ostoba és erkölcstelen eszköz” – véli Kádár. „Fogyasztásra buzdító reklámhadjárat ömlik még az állam kezében tartott médiumokból is. A társadalom megtakarítását orientálni tudó politikai szféra magatartása is olyan, hogy a gazdaság fejlesztése szempontjából negatív magatartási formákat ösztönöz” – tette hozzá.
A szakember ebben a helyzetben a lakosságnak azt tanácsolja: amíg a válság el nem múlik, lehetőleg ne vegyenek fel további hiteleket. A kormánynak pedig szerinte a termelésnövekedés beindítására kell szorítkoznia. „Nem értek egyet azzal sem, hogy a társadalom eladósodott rétegeinek kormányzati mentőövet nyújtanak. Ideje megtanulnia mindenkinek: aki hitelt vesz fel, vállalja a kockázatot és a következményeket” – jelentette ki a közgazdász. „Meg kell tanulni, hogy az ilyen döntéseink felelősségét is vállalnunk kell. A deficitjeink önmagunkban is rejlenek” – tette hozzá.
Kádár úgy látja: egy ilyen helyzetben a megszorítások bevezetése nem tipikus megoldás, de megtakarítások híján nincs túl sok választási lehetőségünk. „Magyarország elkártyázta a hitelességét. Nem most, hanem az elmúlt öt évben. És amíg ezt a hitelességet helyre nem állítjuk, meg kell fizetni ennek az árát. A vállalkozók jól tudják az alapszabályt: az elvesztett piac sokba kerül, az elvesztett bizalom szintén” – mondta a közgazdász, aki szerint új világgazdasági rendre, és új nemzetközi értékrendre van szükség, de előbb a jelenlegit kell túlélni.
„A most következő szorongásos időszak alatt sokan, főleg akik elveszítik a munkahelyüket, rájönnek majd, hogy milyen legyen a következő politikai állásfoglalásuk” – véli a szakember, aki úgy látja: a gazdasági nehézséggel terhelt időszakok növelik a társadalmi feszültségeket is, amely óhatatlanul politikai radikalizálódással jár. A gazdasági erőtér pedig várhatóan az ázsiai térségek felé tolódik a jövőben.
Elvesztettük „hozományértékünket”
Kádár Béla szerint egy ilyen exportra támaszkodó, instabilitással küszködő ország számára, mint amilyen Magyarország, az euróra mindenképp szükség van. „Az Európai Unió szempontjából elvesztettük a hozományértékünket, most már inkább teher vagyunk a számára. Ne higgyünk annak az illúziónak, hogy Brüsszel – a többi országétól eltérően – más feltételeket fog szabni ahhoz, hogy beléphessünk az eurózónába” – figyelmeztet a közgazdász.
A szakember úgy látja: nem szabad végleges állást foglalni, mert „sok csontváz eshet még ki a szekrényből”, de abban biztos, hogy a válság nehezén még nem vagyunk túl. „A gazdaságba beletömött pénz előbb-utóbb áremelkedést okoz majd, ehhez azonban némi idő kell” – tette hozzá. Habár – más országoktól eltérően – Magyarország egyelőre nem a gazdaságba pumpálja a pénzek java részét, Kádár szerint rövidesen elindul egy ilyen folyamat is. A kormány érdeke ugyanis az, hogy a következő választást megnyerje, ehhez szükséges a társadalom számára népszerű döntéseket is hozni. „Az infláció tehát kissé nőni fog, amely nehezíti annak leszorítását, az adóssághányad csökkentésére rövid távon nincs túl sok esély, a hitelek kamatszintjének redukálása most nem időszerű, ezért nincsenek jó esélyeink az euró bevezetésére” – vélekedett a szakember. Hozzátette: bekövetkezhet esetleg egy olyan politikai fordulat, amelynek hatására markánsabb, lépéseket is vállalhat a kormány, ez azonban még szintén odébb van.
Az interjú részleteit hallgassa meg a Lánchíd Rádió honlapján.
jegybanki aranytartalék
Kósa Lajos elárulta, mit keres Londonban a magyar arany + videóval
