A Forsense 2008 októberében közvélemény-kutatást tartott Magyarország és a szomszédos államok viszonyáról, melynek aktualitását ezúttal is a magyar-szlovák kapcsolatok kedvezőtlen alakulása szolgáltatta. Az eredmény – a tavalyi 2007. októberi adatfelvételhez hasonlóan – ismét az lett, hogy a kérdezettek véleménye alapján a szomszédos országok három csoportba sorolhatóak.
A többség úgy gondolja, hogy kimondottan jó a viszonyunk Horvátországgal, Ausztriával és Szlovéniával. Tavaly e három ország esetében a pozitív értékelések meghaladták az 50 százalékot, ma már csak annyit mondhatunk el, hogy e három ország esetében a pozitív értékelések aránya magasabb, mint a negatív. Továbbá tavaly az osztályzatok átlaga 100-as skálára vetítve e három ország esetében meghaladta a 65 pontot, lényegesen most sem változtak ezek az adatok, bár enyhén csökkentek.
A kérdezettek semlegesnek tartják Ukrajnához fűződő viszonyunkat, és a közepesnél valamivel rosszabbnak vélik kapcsolatunkat Szerbiával és Romániával.
A szomszédok harmadik csoportjába egyetlen ország tartozik. A kérdezettek kiemelkedően rossznak tartják a magyar-szlovák viszonyt, sőt, a tavalyi adatokkal összehasonlítva, a legtöbben úgy vélik, hogy a két ország kapcsolata egy év alatt is sokat romlott.
A tendencia egyértelmű: a magyarok minden szomszéd ország esetében rosszabbnak vélik a kapcsolatainkat, mint tavaly. A jó, vagy nagyon jó viszonyt feltételezők aránya a hét ország esetében átlagosan mintegy 10 százalékkal csökkent. Kétségtelen azonban, hogy ez a csökkenés nem a rossz viszonyt vélelmezők táborát növelte számottevően, hanem azokét, akik az országközi kapcsolatokat semlegesnek tartják, vagy nem tudtak válaszolni a kérdésre. A kérdezettek osztályzatainak 100-as skálára vetített tavalyi és idei eredményeit összehasonlítva az tapasztalható, hogy az indexpontszámok ugyan minden ország esetében csökkentek, de számottevő romlást csupán Szlovákia esetében történt.
A szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatos válaszokból az is kiderül, hogy tavaly még 20 százalékkal magasabb volt azok aránya, akik semlegesnek ítélték meg a két ország kapcsolatát, most azonban ugyanekkora arányban nőtt a rossz osztályzatot adók aránya.
A kutatás kitért a kapcsolatok elmúlt fél évtizedes változására is. Ukrajnával szemben megosztottak a megkérdezettek, azonban egyértelműen a stagnálás a leggyakoribb álláspont, Ausztria és Szlovénia kapcsán némi javulás és romlás is érzékelhető, de mindkét ország esetén inkább javuló viszonyról számolt be a többség az 5 év alatt (100-as skálára vetítve az értékelések átlagát 57 illetve 56 pontot kaptak). Ugyanakkor Horvátország esetében egyértelmű és igen jelentős javuló viszonyt tapasztalni (67 pont). Szerbiával (46 pont) és még inkább Szlovákiával (18 pont) kapcsolatban viszont jelentős romlást érzékeltek a kérdezettek. Szlovákiával szemben egyértelműen állást foglaltak az emberek, 68 százalékuk szerint romlottak a kapcsolatok (egy évvel ezelőtt ez az arány még „csak” 62 százalék volt), és csupán 4 százalékuk szerint javultak.
A szlovák-magyar viszony romlásával kapcsolatban a kutatás során – az adatfelvétel idején még nem volt ismert a szlovákiai futballeseményen történt rendőri atrocitás – további kérdések is szerepeltek. A kérdezettek 75 százaléka hallott arról, hogy a két ország között az utóbbi időben megromlott a viszony. A kérdezettek 14 százaléka nem tudta megmondani, hogy e történésekért melyik ország felelős, viszont 56 százalékuk a szlovákokat, 1 százalékuk a magyarokat hibáztatja, a megkérdezettek negyede szerint pedig mindkét ország egyformán felelős a viszony romlásáért. Szlovákia felelősségét elsősorban az érettségizettek, diplomások (62 százalék) és az 55 évesnél idősebbek (64 százalék) hangsúlyozták.
(Forsense)
