Ludwig Emil: Van abban valami sorsszerű, már-már tragikomikumba hajló történelmi „hagyományunk”, hogy amikor a világot átrendező, országunkat megrendítő – a sorsunkat, jelenünket és jövőnket, a gyermekeink jövőjét eldöntő – események történnek, nekünk éppen valamilyen, történelmi arányokkal mérve Z kategóriás helyi konfliktusokkal kell bajlódnunk. Így volt ez 1948–49-ben, 1918–20-ban majd 1938–40-ben is, s a jelek szerint szintén így van most. Hiába tudja bármelyik felelősen gondolkodó politikusunk, fontos közéleti személyiségünk – és hiába bosszankodik az orránál messzebb látó polgár –, hogy a világrengető ökokrízisben és a szakadék szélén egyensúlyozó itthoni helyzetben egy Slota nevű, félnótás, szlovák pártvezető folyamodványának az ENSZ Biztonsági Tanácsához éppen anynyi a súlya, mint Svejk közlegény kalandjainak az első világháborúban, ha mégis erről zeng a média.
Magyar Nemzet, 2008. november 11.
Oliver Rowland
Minden idők legcukibb rádióüzenete, a világbajnok nem bírt a könnyeivel + videó
