A két testület véleményének „összebékítését” célzó pénteki egyeztetés nyomán létrejött megállapodás értelmében a 2009-es büdzsé kiadásai 116,1 milliárd eurót tesznek ki, ami valamivel több, mint amennyit eredetileg az EU legfőbb végrehajtó szerve, az Európai Bizottság javasolt, illetve mint ami a tanács kiinduló álláspontja volt, bár néhány milliárddal kevesebb, mint amennyit a parlament tartott volna indokoltnak.
A legnagyobb médiafigyelem azt a kérdést övezte, hogy sikerül-e forrásokat találni arra az egymilliárd euróra, amivel az unió – az eredetileg javasolt két év helyett az elkövetkező három év alatt – támogatni kívánja az élelmiszerhiánytól leginkább szenvedő, legszegényebb – zömmel afrikai – országokat. Különböző tartalékalapokból végül biztosították ennek a programnak a fedezetét, így el lehet juttatni a segítséget a címzetteknek – elsősorban nem pénzben és nem is kész élelmiszerben, hanem főként vetőmag és műtrágya formájában.
Surján elmondta, hogy a parlament és a tanács megbízottainak egyeztetése meglehetősen vontatottan haladt azért, mert a tanács egyértelmű álláspontjának a kialakítását különböző országcsoportok „blokkoló kisebbségei” akadályozták.
A magyar EP-képviselő az uniós költségvetés fejezetei közül kiemelte a kohéziós (felzárkóztatási) kiadások fontosságát. A parlament – tette hozzá – elmarasztalta a bizottságot és a tanácsot is, amiért a kohéziós politika idei kifizetései nem érték el a tervezettet. Surján megfogalmazása szerint ebben „a kormányok bénasága” is ludas, hiszen egyes országok jogi előírásainak szintjén indokolatlan fékek gátolják a kohéziós támogatási pénzek igénybe vételét. A jövő évi költségvetésben mindenesetre benne van az is, hogy a vártnál nagyobb igények esetén lényegesen bővíthető a kohéziós alap.
(MTI)
Oroszország
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
