A kereskedők szerint egész nap csendesen csordogáló piacon születtek a kötések, elsősorban amerikai eredetű vásárlási és hazai eladási ajánlatok voltak jelen. Az árfolyam alakulását véleményük szerint magyarázza a meglehetősen alacsony likviditás is, úgy vélik, nincs szó valamiféle gyengülő irányzat kibontakozásáról; elsősorban a gyengülő zloty húzta magával a forintot is.
A budapesti piacon a dollár is gyengült: az amerikai deviza árfolyama 203,60/90 a pénteki 201,50/80 forint után. Csendes maradt a bankközi forintpiac; egyelőre az MNB 11,50 százalékos alapkamatának szintjén alakul az egy napos (O/N) hozamszint – ez az új tartalékolási periódus első napján aligha meglepő. Az állampapírok másodpiacán nem volt látványos forgalom, a kereskedők szerint mindössze két-három nagyobb tétel cserélt gazdát – főként a 2020/A és a 2023/A államkötvények mozogtak.
Továbbra is az a jellemző, hogy valódi árjegyzéses kereskedés nem alakul ki, bár a konszolidálódás jelei egyértelműek, az alacsony érdeklődés miatt nem lehet hozamszintekről, üzletekről beszélni – mondták kereskedők. A megbízók ajánlatait megpróbálják összehozni a potenciális partnerekkel, de ez csupán az egyedi üzletek megkötését jelenti. Elmondásuk szerint jellemzően a hazai vevők és a külföldi eladók vannak túlsúlyban a piacon. A visszafogott érdeklődést, jól mutatják az MNB vételi aukciójának eredményei, hiszen a meghirdetett mennyiséget csupán a 2009/F államkötvény esetében haladták meg a felajánlások, a 2010/C és a 2011/C kötvény esetében elmaradtak attól. A várakozások szerint az év hátralévő részében aligha változik meg ez a kép, a korábban megszokott, valódi piacként működő állampapír-kereskedelem csak a jövő esztendőben éled majd fel – mondták kereskedők.
(MTI)
Még mindig rosszul vagyok a történtektől – megszólalt a füzesabonyi ikerszülés szemtanúja
