Merkel és Sarkozy a válság kezeléséről

A Frankfurter Allgemeine Zeitung hosszú cikkben vázolja a német kancellár és a francia elnök uniós válságkezelő terveit. A Der Spiegel ismerteti a német külügyminiszter álláspontját, aki nem támogatja Grúzia és Ukrajna gyors felvételét a NATO-ba.

2008. 11. 27. 10:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazin Steinmeier ellenzi Grúzia és Ukrajna NATO-tagságát című cikkében foglalkozik az észak-atlanti szervezeten belüli legújabb vitával. Frank-Walter Steinmeier (SPD) német külügyminiszter közvetve szembehelyezkedett azzal a washingtoni kezdeményezéssel, hogy a tervezettnél korábban vegyék fel Grúziát és Ukrajnát a NATO-ba. A miniszter a külügyminisztérium költségvetési vitájában szerdán a Bundestagban kijelentette: „meggyőződésem, és az is marad, hogy nincs olyan ok, ami miatt hét hónappal a bukaresti csúcsot követően annak határozatán túl kellene terjeszkedni”. A márciusi NATO-csúcson az Egyesült Államok nyomása ellenére egyik ország számára sem kezdeményezték a tagság előszobájának számító cselekvési terv elfogadását. A német külügyminiszter egy héttel ezelőtt a NATO-tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli csúcstalálkozóján úgy nyilatkozott: felül kell vizsgálni a grúziai és az ukrajnai helyzetet. Korábban az amerikai kormány kezdeményezte, hogy Grúziát és Ukrajnát azonnal fel kell venni a cselekvési tervbe. Condoleezza Rice amerikai sajtóértesülések szerint hosszabb telefonbeszélgetésekkel kívánja Berlint, Párizst és más európai fővárosokat rávenni, hogy a két országgal kapcsolatban adják fel ellenkezésüket. Ebben számíthat a kelet-európai tagállamok támogatására is. Már kedden, a NATO-tagállamok diplomatáinak brüsszeli találkozóján kiderült: tíz tagállam, köztük Németország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Norvégia és Spanyolország ellenzi az amerikai kezdeményezést. A transzatlanti kapcsolatok alapvető megújításának esélyét Európa érdekében meg kell ragadni – fogalmazott Steinmeier, utalva Oroszországra és az európai érdekekre, és fontosnak nevezte a Moszkvához és Washingtonhoz fűződő viszony javítását. Nem szabad a reményt feladni két olyan elnök esetében, akikre nem gyakorolt hatást a hidegháború.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív frankfurti napilapban Angela Merkel és Nicolas Sarkozy A gazdasági felfutás nem várhat című cikkében ismerteti a gazdasági válság kezelésére kidolgozott elképzeléseit. A washingtoni találkozó minden résztvevője egyetértett abban, hogy „a belső keresletet, amennyire lehetséges, pénzügyi eszközökkel támogassák, és egy olyan gazdaságpolitikai irányt kövessenek, mely az állami költségvetés fenntarthatóságát célozza”. Szilárd elhatározásunk, hogy a közpénzeket egészséges és fenntartható alapokra helyezzük. Ezt úgy kell elérnünk, hogy országainknak se a gazdasági, se a szociális stabilitását ne veszélyeztessük – írják. Az európai stabilitási és növekedési paktum rendkívüli helyzetekre különleges intézkedéseket ír elő. S most az elmúlt 70 év legsúlyosabb bankválságát éljük át. A gazdasági helyzet vélhetőleg számos európai országban olyan rossz lesz, mint már régóta nem volt, több helyen a gazdaság csökkenésére kell készülni – írják a szerzők. Mint fogalmaznak, meggyőződésük, hogy a világgazdaság 2009-ben stabilizálódni és ismét erőteljesen növekedni fog. Az euróövezet államainak gazdasága lényegében egészséges. A magánháztartások nem adósodtak el veszélyesen. Meghatározó szerepet játszanak az inflációt csökkentő tényezők, így polgáraink vásárlóereje javulni fog, és növekszik a pénzpolitika mozgástere. Tekintettel a rövid távú bizonytalansági tényezőkre, minden körülmények között megakadályozandó, hogy országaink gazdasága egy lefelé húzó örvénybe kerüljön. Ezért elvárjuk minden pénzintézettől, hogy a számukra rendelkezésre álló eszközökkel tartsák fenn a gazdaság hitelekkel történő ellátását – fogalmaznak. Az egyes tagállamok erőfeszítését az unió szintjére kell emelni. Az autóipar, valamint fontos energiapolitikai projektek támogatására további európai fejlesztési banki forrásokkal kell támogatni. Az európai kohéziós alapokat előfinanszírozássá kell átalakítani, hogy többek között az energiahatékonysági beruházások gyorsabban legyenek megvalósíthatóak. Végül egy ilyen konjunktúracsomag esetében döntő a gyorsaság. Ezért azt javasoljuk, hogy a tagállamok, kiindulva a felsorolt eszközökből, nemzeti programjaikat hosszú eljárás nélkül valósítsák meg. Az uniós költségvetés is lehetővé tesz további kiadásokat – összhangban a 2007–2013 közötti pénzügyi tervvel – melyek az említett feltételeknek megfelelnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.