Paulson elmondta: a program első, 250 milliárd dolláros szeletét továbbra is arra használják, hogy bankrészvényeket vásároljanak a bankok tőkehelyzetének javítására, ösztönözve ezzel a pénzintézeteket a normális hitelezés felújítására. Egy második programon is dolgoznak, amelyben már magántőke társítása lenne a feltétel az állami befektetéshez a bankokba. Paulson új programcélt is megjelölt: támogatni kell azokat a piacokat, amely a bankrendszer kívül értékpapírosítanak hiteltermékeket, például hitelkártya-adósságokat, vagy autó- és diákhiteleket. Mint elmondta, az Egyesült Államokban a fogyasztási hitelek 40 százalékát olyan értékpapírok eladásából finanszírozzák, amelyeket zálogjoggal biztosított kintlevőségek, köztük autóhitelek fedeznek. A pénzügyminisztérium és a Fed már dolgozik magasan elsőrendű minősítésű zálogjoggal fedezett hitelvonal kifejlesztésén, mondta a pénzügyminiszter.
Paulson ugyanakkor elmondta, hogy a kormány számára nehezebb az adófizetők érdekeit megvédeni olyan programmal, amely pénzt juttat a nem bank jellegű pénzügyi cégek számára, mert ezek közül több nem közvetlenül szabályozott és kiterjedt üzletekben vesz részt. Úgy vélte, hogy az első 250 milliárd dolláros programrészt le kell zárni, mielőtt a második szakaszra rátérnének – amely a nem banki pénzügyi szereplőknek is juttatna pénzt -, hogy átfogó képet kapjanak az első szakasz hatásairól, továbbá elemezni tudják egy további program méreteit és hangsúlyait.
(MTI)
PRINT CÍM: Utat tör a bennünk lakozó szörnyeteg
