Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felügyeleti tanácsának elnöke szerint a banki szférából kiinduló, a világot sújtó válság Magyarországon és Közép-Kelet-Európában bizalmi válságként jelentkezett, ami azután forrásoldali krízissé vált. Az elnök csütörtökön Visegrádon, a PSZÁF által szervezett konferencián hangsúlyozta: az itteni bankok kevés belső megtakarítással rendelkeztek, ezáltal nagymértékben rá voltak utalva a nemzetközi hitel- és tőkeáramlásra. Ebből következik, hogy ha ez a folyamat megbillen, akkor az erre a gyakorlatra építő bankszektorban mindez forrásoldali válságként jelentkezik – emelte ki.
Farkas István arról is szólt, hogy a válságkezelés nem bankmentésről szól, hanem a működőképes gazdasági rendszer, a gazdaság folyamatosságának a megmentése a feladat. Ha a pénzügyi szektorban bizalmi válság alakul ki, akkor válság lesz a reálszférában is – tette hozzá.
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: a válság kezelésére, a gazdasági stabilitás biztosítására a kormány hat pontból álló tervet állított össze, amelynek megvalósítására az európai uniós pénzek átcsoportosításával 1400 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A PM államtitkára kifejtette: a stabilitás érdekében a kiemelt feladatok között szerepel a munkahelyek megtartása, az új munkahelyek teremtésére pedig a vállalkozókat járulékcsökkentő konstrukciók bevezetésével igyekszik érdekeltté tenni a kormányzat.
Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke előadásában kiemelte: felkészültek rá, hogy a gazdasági nehézségbe kerülő vállalatok fúzióval próbálják enyhíteni gondjaikat. Ilyen esetekben a hivatal igyekszik gyorsan lefolytatni az engedélyezési eljárást, hiszen sok esetben az egyesülni kívánó cégek a fúzió révén versenyben maradnak, és a fogyasztók is nyernek a folyamaton – ismertette.
Ugyanakkor meg kell akadályozni – emelte ki a GVH elnöke –, hogy a válságot a különböző vállalatok tisztességtelen versenymagatartásra használják fel. Érthető, hogy a bankok szigorítják a hitelnyújtás feltételeit, illetve forráshiányukat betéti akciókkal próbálják enyhíteni, de tájékoztatásuk nem lehet megtévesztő. Az egyoldalú szerződésmódosítással is „csínján kell bánni” – mutatott rá Nagy Zoltán.
(MTI)
