Tanácskozás indult a hajléktalanok jogainak védelmében

Valódi párbeszédet kezdeményező szakmai tanácskozás-sorozatot indított el az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2008-ban „Emberi méltóság – korlátok nélkül” címmel, amely a hajléktalan emberek jogainak hatékonyabb védelmét és az emberi méltóságon alapuló megoldási javaslatok koordinálását tűzte ki célul.

MNO
2008. 11. 17. 15:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szakmai programba bevont állami és társadalmi szervezetek, jogvédők és jogalkalmazók számára megfogalmazott, és első helyen deklarált alapjogi tézis az emberi méltósághoz való jog, mely mindenkit egyformán megillet. Ebben a programban elsőként a hajléktalan lét problémáit és gondjait vette számba a biztos a tavasszal tartott szakmai fórumon, a második műhelybeszélgetés a hajléktalanná válás körülményeit és a megelőzés lehetőségeit vette számba. A munka harmadik, lezáró eseménye, amelyen a lehetséges megoldásokat, kiutakat, hazai és nemzetközi tapasztalatokat összegző, november 17-i záró tanácskozás volt.

A program zárórendezvényén részt vettek állami intézmények, a hajléktalan-ellátás hivatásos és civil szervezeteinek vezetői. A záródokumentum aláírói között volt a kezdeményező Szabó Máté ombudsmanon kívül Kórozs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, Vecsei Miklós, a Hajléktalanokért Közalapítvány elnöke és Pelle József, a Budapesti Módszertani Szociális Központ igazgatója. Záró Dokumentumban a résztvevők egyetértenek abban, hogy az államnak jelentős energiát figyelmet és forrást – kell fordítania a megelőzésre. Ez a megoldás hatékonyabb és olcsóbb, mint a már kialakult hajléktalanság kezelése. A csatlakozók egybehangzó állásfoglalása szerint határozottan fel kell lépni a megbélyegzés, az előítéletek ellen, s szankciók helyett meg kell találni az együttműködés formáit, ahol az állam – a civil szervezetekkel karöltve – a bajba jutott emberek szövetségeseként lép fel.

A résztvevők ugyancsak megerősítik, hogy a megoldás összetett, melynek azonban hosszú távon is fenntarthatónak kell lennie. Léteznek jó példák, működő rendszerek: egyes esetekben a törvényi szabályozás tud segíteni, máshol inkább jogtudatosításra, ügyfélbarát eljárásra, kreatív megoldási modellekre van szükség. A hajléktalanná válás hatékony megelőzését elsősorban nem a forráshiány hátráltatja, hanem a társadalmi előítélet, és kirekesztés problémája. Ezért szüntelen társadalmi és szakmai párbeszédre van szükség, amelyben egyetértésnek kell születni az alapjogok, az emberi méltóság védelme érdekében.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a csatlakozók tárgyalást folytatnak vagy kezdeményeznek a civil szervezetek és a szociális szakma, a rendőrség, a mentőszolgálat, az egészségügyi ellátók, a gyermekvédelem és a bankszövetség képviselőivel a krízishelyzetben elfogadható helyzetmegoldások összehangolása érdekében. Támogatják a szociális bérlakások rendszerének bővítését, az otthonteremtési és albérleti támogatások fejlesztését, a munkaerő piacra való (re)integrációhoz szükséges szakképzettség megszerzésének programjait. Kijelentik, hogy semmilyen politikai szándék nem hozhatja az önkormányzatokat olyan helyzetbe, hogy rászoruló polgárairól pusztán finanszírozási, esetleg ideológiai okok miatt, vagy egyszerűen megfelelő adatok hiányában ne tudjanak, vagy ne legyenek képesek gondoskodni. Megállapítják, hogy az integráció (visszavezetés) lehetősége olyan alternatív gondolkodást feltételez, melyből egy valóban toleráns, alkotmányos értékrenden nyugvó, hosszú távú megoldás modellezhető. Hangsúlyozzák, hogy az utcán élő ember alapvető jogai nem szűnnek meg az otthontalanná válással, az vállalt „törvényen kívüliség” nem jelent egyúttal alapjogvesztést. A „Szociális Charta – Emberi méltóság – Korlátok nélkül” elnevezésű dokumentum első aláírójaként az állampolgári jogok országgyűlési biztosa elsőként hívta, – és következetesen továbbra is hívja – csatlakozásra a hajléktalan emberek érdekében tenni tudó állami, önkormányzati vezetőket, és a tudomány jeles képviselőit.

Az alapjogok védelmét biztosították a XIX. kerületi Rendőrkapitányság rendőrei azzal, hogy a NATO védelmi minisztereinek budapesti találkozója előtt tájékoztatták a kúttói erdő hajléktalanjait az ellátási- és szálláslehetőségekről. Aggályos azonban egyes önkormányzatok és az erdő vagyonkezelőjének álláspontja – állapította meg az ombudsman. Azért, mert valaki hajléktalan, egy rendezvény biztosítása során ne legyen kitéve kizárólag csak ellene irányuló intézkedésnek.

Az állampolgári jogok biztosa, Szabó Máté ezt annak nyomán fogalmazta meg, hogy még a NATO 2008. október 9-10-re tervezett informális védelmi miniszteri találkozója előtt egy szociális munkás panaszbeadványban sérelmezte: a védett személyek biztonságára hivatkozva a Kúttói erdőben élő hajléktalanok eltávolítását tervezik. Az erdő a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út mentén fekszik. Az ombudsman szerint ez a körülmény indokol biztonsági intézkedéseket, amelyek azonban mindenkire egyformán kell vonatkozzanak, nem korlátozódhatnak kizárólag a hajléktalanokra. A biztos haladéktalanul megkereste az országos rendőrfőkapitányt, aki arról tájékoztatta, hogy valóban szó volt egy biztonsági sáv kialakításáról, amire azonban végül nem lesz szükség, helyette több más intézkedés mellett megerősítik a rendőri jelenlétet. A főkapitány egyértelműen közölte, hogy nem áll szándékukban kitelepíteni a hajléktalanokat, viszont felmérték a közeli szálláslehetőségeket és ezekről szórólapokon tájékoztatták őket. Az állampolgári jogok biztosa megállapította, hogy a rendőri biztonsági intézkedések nem vetnek fel aggályokat az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban. Aggasztó azonban a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatójának válaszából és a kerületi polgármester leveléből érezhető tendencia. A polgármester például megírta, több más kerület úgy próbál megoldást találni, hogy a hajléktalanokat átköltözteti a Kúttói erdőbe. Álláspontja szerint a hajléktalan probléma orvoslása – a Vöröskereszttel és szolgáltató intézményekkel való folyamatos együttműködése ellenére – nem helyi önkormányzati feladat. Az erdőgazdálkodó szervezet pedig úgy hárítja el a felelősségét, hogy az anyagiak szűkösségére és a hatáskör hiányára hivatkozva lemond a terület vagyongazdálkodási jogáról és csak azt a környéket kezeli, amelyen még nem élnek hajléktalanok. Mindezek nyomán az ombudsman jelentése egyfajta figyelemfelhívás, amely beilleszkedik a biztos kiemelt hajléktalanság-projektének kereteibe.

Szabó Máté „Emberi méltóság – korlátok nélkül” mottóval kezdeményezte a hajléktalansághoz vezető, a hajléktalan léttel összefüggő problémák feltárását, a megoldás javaslatainak, lehetőségeinek koordinálását. A projekt középpontjában az a tétel áll, hogy a hajléktalanság nem lehet stigma, az alapvető jogokhoz, közöttük emberi méltósághoz való jog mindenkit egyaránt megillet, tekintet nélkül arra, hogy valaki hajléktalan-e, vagy sem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.