Többletpontokat kapnak a nemzetiségi iskolák uniós pályázatokon

A kisebbségi oktatási intézmények esetében nem kell teljesíteni a 80 százalékos létszám-kihasználtsági mutatót, és bevezetik a nemzetiségi többletpontszámot – derül ki a MeH közleményéből, amely azután született, hogy Kiss Péter szerdán találkozott a 13 magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség országos önkormányzatainak elnökeivel.

Átalakul az uniós pályázati rendszer kisebbségi része Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter és a magyarországi kisebbségek vezetőinek megbeszélése nyomán – derült ki a MeH közleményéből. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter – a rendszeres egyeztetések keretében – szerdán találkozott a 13 magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség országos önkormányzatainak elnökeivel.

A találkozón kiemelten foglalkoztak a kisebbségek szempontjából is fontos uniós pályázatokkal. A MeH közleményéből kiderül, hogy az iskolafejlesztésre szolgáló uniós forrásokból 253 oktatási intézmény nyert pályázaton. Ezekből 39 kisebbségi oktatást végző intézmény. Ez a szám azt mutatja, hogy a kisebbségek a számarányuknál sikeresebbek voltak az oktatási pályázatokban – áll a közleményben.

Kiss Péter bejelentette, hogy az első pályázati időszak tapasztalatai alapján átalakul a pályázati rendszer kisebbségi szegmense: az ezt követő pályázati fordulókban a kisebbségi oktatási intézmények esetében nem kell teljesíteni a 80 százalékos létszám-kihasználtsági mutatót, és bevezetik a nemzetiségi többletpontszámot. A miniszter szerint a jövőben is biztosítani kell, hogy az uniós fejlesztésekben továbbra is rendszerszerűen részt vegyenek a hazai kisebbségek.

Október 31-én Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke levélben kért segítséget Kiss Pétertől a békéscsabai szlovák iskola felújításához, mert az nem nyert az egyik uniós pályázaton. Fuzik János kifogásolta, hogy a pályázat azért sem lett sikeres, mert „a békéscsabai Szlovák Iskola fenntartója, tehát az Országos Szlovák Önkormányzat nem kis- vagy mikrotérségi társulás, mert az intézmény nem hátrányos helyzetű településen működik, mert a pályázat nem csökkent iskolai szegregációt (mivel ilyen addig sem volt).” Szóvá tette azt is: semmiféle pontelőnyt nem kapott a békéscsabai iskola azért, hogy két tannyelven, nemzetiségi kultúrát ápolva oktatnak. Hátrányba került szerinte a pályázat azért is, mert a békéscsabai iskola éppen csak elérte a minimális, 80 százalékos férőhely-kihasználtságot. Fuzik János levelében azért kérte Kiss Péter segítségét a békéscsabai iskola felújításához, mert – amint írta – annak épülete korszerűtlen, elektromos vezetékhálózata tűz- és életveszélyessé válhat.

(MTI)