Válságspirál – „Két hajszálon” függött Magyarország sorsa

A pénzügyi válságot és hatásait 4-5 éve lehetett látni, de lassan következett be, és ez elaltatta a piaci szereplők éberségét; Magyarország számára szerencse, hogy nem korábban tört ki, az ország kitettségét ugyanis a 2006-os kiigazítás és az európai uniós tagság csökkentette – hangzott el a bizalmi válság hatásáról rendezett kerekasztal-beszélgetésen kedden Budapesten.

A Magyar Közgazdasági Társaságnak a Fiatal Autonóm Közgazdászok Társaságával közösen rendezett eseményén a szakértők – a moderátor ismertetése szerint – magánvéleményüknek adtak hangot. Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának elnöke szerint a pénzügyi termékek fejlődésével és elérhetőségének, eladhatóságának felgyorsulásával együtt terjedt el a kockázatkezelés és -kivédés illúziója, illetve az a hit, hogy a hitelminősítők, felügyelők, auditorok képesek a hatalmas mennyiségű eszköz kézben tartására.

Hardy Ilona, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja arra emlékeztetett, hogy a befektetők, kormányok túl gyorsan felejtenek: keletről indult, majd az orosz válság után újra jellemzővé vált a likviditásbőve és a kockázatvállalási hajlandóság. Hozzátette: az MNB évek óta próbálta a kockázatokra felhívni a figyelmet; többször figyelmeztetett, hogy az árfolyamok nem nőnek végtelenül, a piac bünteti a hiánnyal rendelkező országokat.

(MTI)