Szabó Lajos (MSZP), a költségvetési bizottság alelnöke arról beszélt hétfőn a parlamentben, hogy a jövő évi büdzsé legújabb változatával a kormány célja a pénzügyi egyensúly és a szociális biztonság korábbi szinten tartása, a lehető legkisebb gazdasági visszaesés mellett, míg a kisebbségi véleményt tolmácsoló Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke azt mondta: Magyarország nem pusztán a pénzügyi válság miatt, hanem az elmúlt hat év gazdaságpolitikája miatt került ilyen helyzetbe.
Szabó Lajos elmondta: a kormány eredeti költségvetési célja a pénzügyi egyensúly, a gazdasági növekedés, valamint a szociális biztonság javításának biztosítása volt. A pénzügyi válság azonban a tervezett büdzsé kétszeri módosítására kényszerítette a kabinetet – fejtette ki.
Hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben a kormány legfontosabb feladatai közé a közszféra munkahelyeinek megőrzése, valamint a kis- és középvállalkozások segítése tartozik. Elmondása szerint a költségvetési törvényjavaslat bizottsági tárgyalása során az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által is kritizált állami tartalékképzés körül alakult ki a legnagyobb vita. Megjegyezte: megfelelőnek tartja a vita lezárása után a javaslatba kerülő 204,3 milliárd forintos tartalékkeretet. A költségvetés, a közszférát érintő megszorító intézkedések ellenére is számos szakmai fejlesztésre biztosít lehetőséget egyebek mellett az oktatás, az egészségügy, a szociális támogatás, és a közlekedés területén – mondta a képviselő. Hozzátette: a kormánynak a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs lehetősége az adórendszer jelentős változtatására, de a központi elvonások struktúrájának egyszerűsítésére, a gazdaság fehérítésére az üzleti környezet javítására van mód.
Szabó Lajos kiemelte: a Magyarországra érkező európai uniós támogatások 2009-ben lépik át először az 1.000 milliárd forintos szintet. A szocialista képviselő reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés – közel másfél éves munka után – a közeljövőben elfogadhat egy új szemléletű költségvetési tervezési szabályozást. Az MSZP-s politikus, az ÁSZ véleményével szemben, nem számít 1 százalékot meghaladó gazdasági visszaesésre, illetve a foglalkoztatás kormány által jósoltnál nagyobb mértékű csökkenésére sem. A tárca intézkedései képesek lesznek a költségvetésben foglalt foglalkoztatási adatok teljesítésére – fűzte hozzá. Szabó Lajos szerint a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során minden parlamenti pártnak mérlegelnie kell, hogy nincs akkora politikai haszon, amely felérne egy meg nem szavazott költségvetés gazdasági és társadalmi hatásaival. Hozzátette: Magyarországnak soha nem volt még akkora szüksége egy elfogadott költségvetésre, mint a jelenlegi gazdasági helyzetben.
A költségvetési bizottság kisebbségi véleményét Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke tolmácsolta, aki hangsúlyozta: „ennyire kaotikus vitát” még nem folytatott le a költségvetésről a magyar parlament, mint a mostani. Kiemelte: Magyarország nem pusztán a pénzügyi válság miatt került abba a helyzetbe, hogy immáron a harmadik átdolgozott változattal foglalkoznak a honatyák, hanem az elmúlt hat év gazdaságpolitikája hozta ilyen helyzetbe az országot, a magyar parlamentet. Elmondta: napjainkban 17 ezer milliárd forintot tesz ki a magyar államadósság, amely az elmúlt hat év alatt folyamatosan nőtt, a folyamatot végigkísérte az adóteher növekedése is. A legfejlettebb országokat tömörítő OECD rangsorában 2006-ban a harmadik, 2007-ben a második leginkább adóztatott ország voltunk a világban, emellett 2006-ban a világranglistán csupán egyetlen állam, Libanon előzte meg Magyarországot a tekintetben, hogy ott még nálunk is nagyobb volt a GDP-hez mért államháztartási hiány.
Varga Mihály élesen bírálta az IMF-megállapodást is. Elmondta: őszintén be kellene vallania a miniszterelnöknek, hogy mi vezetett az államcsődközeli helyzethez, ami a kormány szerint szükségessé tette az Európai Unióval, az IMF-fel, valamint a Világbankkal készülő hitelmegállapodást. Megjegyezte: az IMF-fel kötendő megállapodás kapcsán egy csoportba kerültünk olyan államokkal, mint Zambia, Sierra Leone vagy Albánia. Arról is szólt a képviselő, hogy illett volna az ellenzéki pártokat is tájékoztatni a hitelmegállapodás feltételeiről. Kérte, hogy az IMF-hitel feltételeit hozza nyilvánosságra a kormányzat.
A jövő évi büdzséről szólva kiemelte, hogy a javaslat újabb megszorító csomagot tartalmaz az ország számára, például 150 milliárd forinttal kurtítja meg az önkormányzatoknak szánt központi pénzeket, és mintegy 120 milliárd forintos megszorítást tartalmaz – elsősorban a bérek vonatkozásában – a közszférát tekintve. Összességében Varga Mihály szerint mintegy 500 milliárd forintra rúg a megszorítások teljes összege, és ez szerinte nem fogadható el.
„Pénzügyi egyensúlyt, gazdasági növekedést és szociális biztonságot kell elérni, ilyen értelemben kell összeállítani a következő évi büdzsét” – mondta Varga Mihály. Közvetlenül pedig azt javasolta, hogy a kormány fagyasszon be minden luxuskiadást, szüntesse meg a 4 százalékos különadót, indítsanak kis- és középvállalkozásokat támogató programokat, a társasági adó mértékét állítsák vissza 16 százalékra.
(MTI)
kurszk
Ártatlan civilekre támadtak az ukránok
