Elkészült a Magyar–Osztrák Vízügyi Bizottság értékelése a Rába vízminőségének első átfogó vizsgálatáról, amelyet a bizottság vezetői, Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára és Wilfried Schimon, az Osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szekcióvezetője kedden írtak alá Szentgotthárdon.
A jelentés megállapítja, hogy a folyó osztrák oldalán főként a bőrgyárak tevékenységének következtében számos érték magasabb koncentrációt mutat, az általuk kibocsátott szennyvíz komoly terhelést jelent a Rábának. A felek hangsúlyozták, hogy folytatni kell a Rába-akcióprogram végrehajtását, amelynek eredményeként remélhetőleg már 2009-ben jelentősen javulhat a folyó vízminősége. A Magyar–Osztrák Vízügyi Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón bejelentették: jövő márciustól szeptemberig megismétlik a közös hossz-szelvény méréseket és újabb elemzéseket végeznek.
Wilfried Schimon a bizottság ülését követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a tervezettnek megfelelően halad előre annak az akcióprogramnak a végrehajtása, amelyet a két ország környezetvédelmi miniszterei 2007 szeptemberében írtak alá. A naftalin-1,5-diszulfonát kibocsátását a Boxmark feldbachi és jennersdorfi gyárában egy technológiaváltással lényegében már kivonta a termelésből, a wollsdorfi üzem pedig ugyanezen dolgozik. „Augusztusban a feldbachi gyárban a szennyvíztisztító telep egy további fokozatának kiépítési munkálatai is megkezdődtek” – hangoztatta. Elmondta: a folyó közös, méréseken alapuló teljes hossz-szelvényvizsgálatát a magyar fél kezdeményezte, az osztrák fél pedig szavai szerint szívesen elfogadta a javaslatot.
Tájékoztatása szerint osztrák oldalon 28 helyen vettek mintát közvetlenül a folyónál, és 24 szennyvízmintát vizsgáltak meg laboratóriumi körülmények között. Szavai szerint a vizsgálatsorozat átfogó képet ad ugyan a Rába vízminőségének alakulásáról, de mivel csak egyszeri vizsgálatról van szó, az uniós határértékekkel való összehasonlítgatás egyelőre csak korlátozottan lehet eredményes.
Kóthay László a sajtótájékoztatón a szennyvízkibocsátások összehasonlító vizsgálatával kapcsolatban elmondta: míg osztrák oldalon az üzemek engedélyeiben szereplő maximális vízmennyiségekkel számoltak, addig magyar oldalon a ténylegesen kibocsátott szennyvízmennyiséget vették alapul. „A jövőben a Rába–Survey-vizsgálatoknál az osztrák oldalon is a ténylegesen kibocsátott szennyvízmennyiséggel fogunk számolni”. Az MTI kérdésére, hogy miért nem tudtak már a nyáron elvégzett vizsgálatoknál a tényleges kibocsátási adatokkal számolni, Wilfrid Shchimon azt válaszolta: az adatszolgáltatásnak osztrák jogszabályi akadályai voltak, de szavai szerint jövőre a kért adatokat az érintett üzemek önkéntesen rendelkezésre bocsátják.
Kóthay László az MTI-nek elmondta: alapvető eltérés a magyar és az osztrák fél álláspontjában, hogy míg a magyar szakemberek a folyót érő szennyezés anyagmennyiségét szerették volna megtudni, hogy megállapíthassák, milyen terhelés éri a Rábát, addig az osztrákok a szennyező anyagok pillanatnyi koncentrációját kívánták mérni, és az üzemek engedélyében szereplő maximális kibocsátási mennyiséggel számoltak.
Kóthay László ismertette: a víz szennyezőanyag-terhelésének 84 százaléka Ausztriából érkezik, az ammóniakibocsátás 64 százaléka származik a szomszédos országból, a naftalin-szulfonsav-kibocsátás 100 százaléka a három osztrák bőrgyár kibocsátásának tudható be, de megállapítható az is, hogy míg magyar oldalon a folyó terhelése állandó értékeket mutat, addig az osztrák szakaszon ez az ipari üzemek működésének és szennyezőanyag-kibocsátásának függvénye. Kóthay László hangsúlyozta: a közös ellenőrző méréseket egészen addig kell folytatni, amíg a folyó vízminősége tartósan meg nem felel az EU vízkeretirányelvében foglaltaknak.
(MTI)
pápa
XIV. Leó pápa a fiataloknak üzent
