Megalakult a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) tanácsa és elnöksége – jelentették be sajtótájékoztatón szerdán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM). Gráf József agrárminiszter a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat vezető testületei elsődleges feladatának azt nevezte, hogy előmozdítsák a vidék társadalmi és gazdasági fejlődését, megteremtsék a kistérségek felzárkóztatásához szükséges körülményeket, valamint segítsék a különböző forrásokból táplálkozó támogatási források hatékony felhasználását. Ennek érdekében az MNVH tanácsában a különböző politikai nézeteket és értékrendeket vallók egy asztalhoz ülhetnek, és közös nevezőre hozhatják véleményüket, elképzeléseiket a vidék fejlesztésének meggyorsítása érdekében. Éppen ezért a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatban együttműködnek a helyi önkormányzatok, a helyi civil szféra szereplői, a helyi vállalkozók és társadalmi szervezetek az érintett kormányzati szervezetekkel – tette hozzá a miniszter. A nemzeti vidéki hálózat létrehozására az Európai Unió kötelezi a tagállamokat annak érdekében,hogy a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és önkormányzatok, valamint kormányzati hivatalok együttműködését koordinálja a vidékfejlesztés céljainak megvalósítására.
Egyeztető tárgyalások lesznek szerda délután a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban a tárca vezetői, valamint a termelők és a feldolgozók, továbbá a kereskedők képviselői között – erősítette meg Dékány András, a minisztérium szóvivője. Közölte: a minisztériumi vezetők külön-külön tárgyalnak a termelők és a feldolgozók megbízottaival, és külön fogadják a nagy kereskedelmi láncok képviselőit. A megbeszélésekre azért kerül sor, mert a korábbi élelmiszer-kiskereskedelmi etikai kódex a gyakorlatban nem működött. Ezért az agrártárcánál úgy vélték, újabb egyeztetésre van szükség annak érdekében, hogy a magyar áruk jobb piaci pozíciók között kerülhessenek a magyar élelmiszer-áruházak polcaira.
Az agrártárca ennek érdekében azt javasolja, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások írásban állapodjanak meg az FVM-mel a piaci kapcsolatok rendezésének és az etikus üzleti magatartás érvényesülésének szabályairól. A minisztérium elkészített egy megállapodástervezetet is, amelyet elküldött az érintetteknek. Ebben egyebek mellett azt javasolják, hogy a kereskedők által különböző jogcímen megállapított és a termelőkre áthárított költségek ne haladják meg a beszerzési ár öt százalékát. A tervezet szerint a kiskereskedelmi vállalkozások önként vállalnák, hogy a teljes élelmiszerválasztékuk 80 százaléka belföldi eredetű termékekből álljon.
Emellett a minőségi termékeket előállító magyar vállalkozások piacra jutásának támogatása érdekében a kereskedők az úgynevezett saját márkás termékeknél is lehetővé tennék az előállító nevének és címének feltüntetését, a termék, illetve az alapanyag származását azonosító jelölést. Az FVM vállalná azt, hogy az Agrármarketing Centrum révén támogatást nyújt az élelmiszert forgalmazó vállalkozások olyan rendezvényeinek megtartásához, amelyekben a magyar élelmiszerek kiemelt helyen jelennek meg.
(MTI)
