Bukarestben és Gyulafehérváron katonai parádét tartottak az évfordulón. Traian Basescu államfő Bukarestben részt vett az ünnepi eseményen. Az államfő a közszolgálati rádióban egy rövid üzenetet is tolmácsolt a románok felé. Az Agerpres hírügynökség szerint kifejtette: az egyesülés olyan értékek mentén valósult meg, amelyek ma is érvényesek. Ezek közé sorolta a teljes szabadságot az összes együtt élő nemzet számára, a kisebbségi jogokat, a vallások egyenrangúságát, a demokratikus rendszer kiépítését, a sajtószabadságot, a társulási szabadságot, a titkos és közvetlen szavazójogot.
Mint ismert, a román hivatalos állásponttal szemben Erdély, a Bánság és a Partium magyar lakosságát egyáltalán nem kérdezték a Magyarországtól történő elszakadásról és a Romániához való csatlakozásról. A gyulafehérvári „nemzetgyűlés” így nem hozhatott volna érvényes, mindenkire kiterjedő döntést. Ennek ellenére még december elején megalakult az erdélyi román kormányzótanács, amely az előrenyomuló román királyi csapatok mögött átvette a közigazgatást, elűzve a magyar államhoz hű hivatalnokokat, tisztviselőket.
A szabad rablással és véres atrociásokal is járó megszállás után jelentősen csorbították a magyarok szabadságjogait is.
A belgrádi fegyverszüneti megállapodás ellenére, a franciák hallgatólagos beleegyezésével előrenyomuló román csapatoknak csak a Székely Hadosztály katonái álltak ellen. Annak ellenére tették ezt, hogy a magyar hadsereget szétzüllesztő Károlyi-kormány nem támogatta tevékenységüket. Az Erdélyből menekülő és elüldözött magyarok sokasága évekig marhavagonokban lakott a fővárosi pályaudvarokon.
(mti, MNO)
