A döntés felülmúlta a szakértői várakozásokat, a Reuters által megkérdezett elemzők többsége ugyanis 50 bázispontos csökkentést várt, a megkérdezett 81 elemzőből csak 24-en számítottak rekordszintű, 75 vagy esetleg 100 bázispontos mérséklésre. A piac különben már beárazott egy 75 bázispontos csökkentést.
Az EKB október óta két alkalommal is 50 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot, de a Federal Reserve, a Bank of England és a svájci nemzeti bank is ennél nagyobb mértékben enyhített a hitelfeltételeken. Ez is szerepet játszhatott a vártnál nagyobb méretű kamatvágásban. Az EKB ez alkalommal nem Frankfurtban, hanem Brüsszelben tartotta értekezletét egy olyan időszakban, amikor a pénzügyi válság komoly csapásokat mér az eurózóna és az uniós tagországok gazdaságaira, a kormányzatok pedig azon munkálkodnak, milyen eszközökkel, mekkora tőkeinjekcióval enyhítsenek a recesszió következményein.
Novemberben a 15 tagú eurózóna hivatalosan is recesszióba süllyedt a gazdasági teljesítmény két egymást követő negyedévi visszaesése alapján, és az elemzők legkorábban a jövő év harmadik negyedévében várnak élénkülést – akkor is csak kismértékűt. A közelmúlt makroadatai sorra kedvezőtlenek voltak: októberben csökkentek a kiskereskedelmi eladások és a termelői árak, rosszabbodott az üzleti bizalmi index, a feldolgozóipari és a szolgáltatói szektor tevékenysége pedig a munkanélküliség növekedésével együtt esett vissza. Az eurózóna szerdán közzétett szolgáltatói beszerzői menedzserindexe a legmélyebb szintjére esett tíz év óta, azóta, hogy ezt az indexet számolják.
Az EKB döntéshozóira nagy nyomás nehezedett az erőteljesebb kamatvágást sürgető politikusok, közgazdászok, munkáltatói és munkavállalói szervezetek részéről, a bank vezetői azonban többször is óva intettek a túl gyors és túlságosan nagy kamatvágástól. Az óvatosságot azonban a jelek szerint feladták a legújabb, lefelé módosított növekedési adatok, illetve a leszállított inflációs prognózisok fényében.
Az EKB szeptemberben még arra számított, hogy 2009-ben a gazdasági növekedés 0,6–1,8 százalék közötti lesz az eurózónában, az infláció pedig 2,3–2,9 százalék között mozoghat. Azóta azonban a Lehman Brothers bankház tönkremenetele, a több milliárd dolláros kormányzati mentőcsomagok, a cégek hosszú sorának profitfigyelmeztetése után a válság elmélyült, ugyanakkor megszűnt az inflációs veszély. A Nemzetközi Valutaalap és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 0,5 százalékos eurózónabeli visszaesést vár jövőre, a Reuters szakértői pedig 0,4 százalékos GDP-csökkenést prognosztizálnak.
(MTI)
