Az első becslés szerint a GDP 2008 harmadik negyedévében 0,8 százalékkal volt magasabb, naptári hatás kiszűrésével a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan kiigazított adatok alapján az előző negyedévhez viszonyítva 0,1 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék.
A bruttó hazai termék (GDP) az idén a második negyedévében, a naptári hatás kiszűrésével és anélkül is 2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az előző negyedévhez képest a gazdasági növekedés 0,6 százalékos volt, szezonális kiigazítással.
Az ipari teljesítmény, a korábbi bővülés után, összességében 2,2 százalékkal csökkent, főképp a feldolgozóipar 3,2 százalékos visszaesése miatt. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás növekedett a legdinamikusabban, míg jelentősebb visszaesés a textilipar és a villamos-, gép-, műszergyártás területén mutatkozott, elsősorban az export további mérséklődése következtében. Az építőipar hozzáadott értéke a második negyedévhez hasonlóan, 5,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi negyedév adatától. A KSH adatai szerint a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2008 III. negyedévében összességében 1,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A szolgáltatások közül 1,6 százalékos teljesítménynövekedés egyedül a tavaly visszaesést produkáló közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás területén mutatkozott.
A szállítás, raktározás, posta és távközlés hozzáadott értéke mérsékelten, 0,6 százalékkal maradt el a 2007 III. negyedévi szinttől. A szállítás visszaesése elsősorban a kül- és belkereskedelmi forgalom további mérséklődésének tudható be. A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág teljesítménye 2008. III. negyedévére 3 százalékkal, a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye pedig összességében 2,1 százalékkal csökkent, amiben tükröződik a kiskereskedelmi forgalom további visszaesése.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 0,9 százalékkal növekedett, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások erőteljes, 5,8 százalékos növekedésének köszönhetően. A háztartások fogyasztási kiadása lényegében stagnált, mindössze 0,1 százalékos növekedést mutatott, mint ahogyan a KSH szerint a közösségi fogyasztás mértéke sem változott. Ezen tényezők eredőjeként a végső fogyasztás 0,8 százalékkal emelkedett.
(MTI)
Ellentmondást nem tűrő sikerrel hangolt a BL-re a Ferencváros
