Megvették a Nobel-díj-bizottságot?

A Süddeutsche Zeitung úgy értesült, hogy a stockholmi ügyészség nyomozásba kezdett az idei orvosi Nobel-díjat körüllengő korrupciós híresztelések miatt. A Die Welt tudósítása szerint nem fogadta osztatlan lelkesedés a kancellár ötletét, hogy húsz év után már ne csak a keleti tartományokra, hanem a lepusztult nyugati régiókra is költsön a szövetségi állam.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali müncheni napilapban G. Herrmann stockholmi keltezésű, Gyanú árnyéka vetül a Nobel-bizottságra című cikkében tudósít a meglepő hírről: a svéd hatóságok nyomozást indítottak Harald zur Hausen kitüntetésének apropóján. A stockholmi államügyészség korrupcióellenes egysége a helyi sajtóértesülések szerint alaposabban meg kívánja vizsgálni a Nobel-díj odaítélésének körülményeit. Harald zur Hausen 2008. december 10-én vette át az orvosi Nobel-díjat a humán papilloma vírus (HPV) szerepének tisztázásáért a méhnyakrák kialakulásában. Kitüntetése azért került a bírálatok kereszttüzébe, mert a Nobel-díj-bizottság két tagja szoros kapcsolatban állt az Astra Zeneca gyógyszergyárral. A konszern sokat keres a HPV ellen kidolgozott oltóanyagon. Más zsűritagok szintén a megvásárolhatóság gyanújába keveredtek. Az államügyészség e héten előzetes vizsgálatokat indított egy másik korrupciós ügyben, ahol a zsűri tagjainak kínai utazásait kívánják alaposan górcső alá venni.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilap arról tudósít, ahogy Angela Merkel (CDU) kancellárt bírálják a „nyugat újjáépítésére” vonatkozó követelése miatt. Wolfgang Tiefensee (SPD) szövetségi közlekedési miniszter értékelése szerint eddig sem szenvedtek hátrányos megkülönböztetést a nyugati tartományok. „Nem veszítettük szem elől a nyugatot” – nyilatkozta a berlini kormány keleti tartományok ügyeivel is megbízott tárcavezetője. A konjunktúraprogram esetében is érvényben van a tartományi kvóta. Az eset pikantériája, hogy augusztusban még maga Tiefensee beszélt egy nyugati felépítési projekt szükségességéről. „Olyan városokban, mint Duisburg, Gelsenkirchen, Bremerhaven vagy az egykori belnémet határ bajorországi szakaszán szükség van pénzügyi támogatásra” – nyilatkozta akkor a miniszter. El kell kerülni – mondta –, hogy ott is ugyanolyan egyenlőtlenségek keletkezzenek, mint keleten. Merkel a napokban egy interjúban kijelentette: a keleti tartományok 20 évig tartó támogatása után most a nyugati régiókon a sor, hogy erőteljesebben részesedjenek az állami befektetésekből.

Az SPD mellett a magát a keleti tartományok érdekeinek védőjeként feltüntető Baloldali Párt is támadta a javaslatot. Jürgen Rüttgers (CDU) észak-rajna–vesztfáliai miniszterelnök viszont dicsérte Merkelt. „Egy helyes javaslat, ami a válság ismeretében is megfelelő” – nyilatkozta egy német hír televízióban. Csütörtök délután Merkel Berlinben a tartományok vezetőivel találkozott, hogy arról tárgyaljanak, gazdaságélénkítési céllal többet költsenek utak, iskolák és óvodák építésére, korszerűsítésére. Januárban szeretne a berlini kormány egy második konjunktúracsomagot elfogadni. Klaus Wowereit (SPD), Berlin főpolgármestere felszólította a szövetségi államot, hogy ebben a csomagban nagyobb szerepet vállaljon, mert az első a tartományokra túl nagy terheket rakott. Klaas Hübner SPD-frakcióvezető-helyettes a nyugati tartományok előtérbe helyezését nem tartotta értelmes ötletnek. A kancellár javaslatát ugyanakkor támogatja Stephan Articus, a német városok önkormányzati szövetségének ügyvezetője. Ulla Burchardt (SPD), a Bundestag oktatási bizottságának vezetője szerint a következő két évben csak iskolák renoválására 9 milliárd eurót kellene költeni.

Annette Schavan (CDU) oktatási miniszter a közelmúltban minden iskolának 100 000 és minden főiskolának félmillió euró támogatást tartott szükségesnek, ami összesen 4,6 milliárd euró elköltését jelentené. A CSU továbbra sem hagyott fel azzal a követelésével, hogy adócsökkentéssel élénkítsék a német gazdaságot. Peter Ramsauer, a Bundestag CSU-csoportjának vezetője ettől tette függővé pártja hozzájárulását a második konjunktúracsomaghoz. „Egy további csomaghoz adócsökkentés nélkül nem fogunk hozzájárulni” – nyilatkozta Ramsauer. Roland Koch (CDU) hesseni miniszterelnök ugyanakkor kijelentette: most nincs mód az adócsökkentésre, olyan intézkedésekre van szükség, melyek azonnal, a következő három, négy, hat hónapban hatnak. Hans-Werner Sinn, a müncheni gazdaságkutató intézet (Ifo) vezetője jövőre a válság miatt félmillió újabb munkanélkülivel számol. Sőt 2010-re elképzelhetőnek tartja, hogy az állást keresők száma elérheti a négymilliót.