Die Tageszeitung (taz.de)
A berlini napilapban Daniela Weingärtner „Olcsó lézeres szemműtétért Magyarországra” című cikkében elemzi az uniós egészségügyi szabályozás útvesztőit. Az Európai Bíróság számára a helyzet egyértelmű: az uniós szerződések mai formájában a pácienseknek szabad a felírt recepteket más EU-tagországban beváltani, vagy orvosi kezelését máshol elvégeztetni. Ezt az elvet számos ítéletükben világossá tették a bírák, csakhogy nem könnyű átültetni a gyakorlatba.
Az uniós bizottság becslése szerint évente az unióban egybillió eurót költenek egészségügyre. Ennek csak egy százaléka, mintegy 10 milliárd euró esik a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra. Több ország olyan törvényi szabályozást követel, amely szabályozná az egyik egészségügyi rendszerből a másikba történő bonyolult átmenetet.
Mivel Európa polgárai egyre nyitottabbak a világra és nyelvileg is képzettebbek, egyre gyakrabban utaznak fogaikat megcsináltatni Lengyelországba és a szemüket lézerrel műttetni Magyarországra, ahol gyakran olcsóbb a kezelés, mint otthon. Ezért az uniós bizottság júliusban beterjesztett egy törvénytervezetet, amely szerint a páciens külföldön saját pénzéből kezeltetheti magát, majd otthon kifizetik neki a hazájában érvényes térítést. Ha egy nemzeti egészségügyi rendszer emiatt nehéz helyzetbe kerül, és nincsenek kihasználva a hazai intézmények, akkor kérhet kivételes eljárást. Az adott országnak meg kell indokolnia az EU-bizottság előtt igényét, s akkor követelheti azt, hogy a páciens minden külföldi kórházi kezelése előtt engedélyeztesse azt a betegbiztosítási pénztárával.
Az európai egészségügyi miniszterek decemberi találkozóján világos volt, hogy néhány ország veszélyesnek tartja a páciensek mozgékonyságát. Bár abban egyetértettek, hogy a törvény jogbiztonságot teremtene. A brit álláspont szerint az egészségügynek továbbra is a nemzetállam hatáskörében kell maradnia. Azt javasolják, hogy a nemzeti rendszerekben „pilóták” irányítsák és ellenőrizzék a külföldi kezeléseket. Észtország azt szeretné, ha a háziorvos lenne a „pilóta”. Luxemburg azt követeli, hogy minden külföldi kezelés engedélyköteles legyen, mert különben a kis ország, melynek lakói franciául és németül beszélnek minden páciensét elveszítené a nagy szomszédok miatt. Valódi javulást az jelentene a mozgékony betegek számára, ha az uniós tagállamok egységesítenék a rendszerüket, a legjobb minőségű és a viszonylag legtakarékosabb megoldásra alapozva. Ehhez azonban hiányzik a politikai akarat.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali német napilapban Arne Parras „Egy fegyver zavaró a háborúban” című cikkében foglalkozik a Bundeswehr szudáni missziójának abszurd helyzetével. Az egész szeptember 27-ével kezdődött, amikor az első német katona megérkezett Szudánba, hogy megkezdje a szolgálatát a nemzetközi békefenntartó erőknél. A darfuri misszió 26.000 katonájával a legnagyobb kéksisakos küldetés, azonban eddig a katonák alig fele érkezett meg.
Luis Moreno-Ocampo, a hágai nemzetközi bíróság ügyésze szeretné Omar al-Bashirt letartóztattatni. A puccsista elnököt népirtással, háborús bűnökkel, és emberiség elleni bűntettekkel vádolja. Az országban folyó háborúban eddig – a becslések szerint – 300 ezren haltak meg és minden második lakost elüldözték otthonából.
A nyugati államok kevés katonával és nem harcoló egységekkel segítenek. Berlin első lépcsőben egyetlen főhadnagy kiküldésével képviselteti magát. A kis német erősítés azonban nemsokára egy nagy vita kirobbantója lett. A berlini parancs ugyanis úgy hangzott: a katonának állandóan hordania kell az oldalfegyverét. Ezt azonban az El Fasher-i ENSZ parancsnok nem kívánja engedélyezni. S ezzel a német előőrs állomásoztatása is elakadt. A főhadnagy Khartumban maradt, ahol nem tudja feladatát, a légi irányítói munkáját elvégezni, hét további német katona pedig már a becsomagolt bőröndjein ül, de a döntésig ők sem utazhatnak.
