Pótköltségvetés készül Berlinben?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung hosszú tudósításban elemzi csütörtöki vizsgálóbizottsági meghallgatása előtt a mostani külügy- és korábbi kancelláriaminiszter küzdelmeit, hogy megmentse Gerhard Schröder hitelességének maradékait. A Süddeutsche Zeitung információi szerint – tekintettel a küszöbönálló recesszióra – a berlini kormány kénytelen lesz pótköltségvetést készíteni.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Peter Carstens Vörös-zöld egyensúlyozás című cikkében foglalkozik a Frank-Walter Steinmeier (SPD) külügyminiszter csütörtöki vizsgálóbizottsági meghallgatásával. Frank-Walter Steinmeier az SPD számára tökéletes tanú – rutinos és slágfertig, hatékony védője egykori kancelláriaminiszteri hivatalvezetési módszereinek. Csütörtökön jelenik meg a külügyminiszter a Bundestag vizsgálóbizottsága előtt, mely immár több mint 110 ülésen próbálta meg tisztázni Schröder és a Bush-kormány közötti kapcsolatokat a 2003-as iraki háború során. Steinmeier eddigi három fellépése során olyan jól védte volt főnökét, hogy maga az ellenzék is lemondott arról, hogy beidézzék a volt kancellárt. A bizottság több mint száz ülésén számos mozaikkockát tudott összerakni, mely bepillantást engedett a német biztonsági szervek tevékenységének lehetőségeibe és határaiba. Magából a bizottságból azonban hiányzik a politikai átütő erő és a világos cél.

A csütörtöki meghallgatás témája első ránézésre, két német ügynök 2003-as bagdadi bevetése lesz, valójában a Schröder-kormány szavahihetőségét fogják tárgyalni. Annak „békepolitikája” lényegében abban a „nemben” öltött testet, amit a kancellár az amerikaiak Irak elleni támadásában történő német részvételre adott. Minél tovább tartott a konfliktus és minél jobban növekedett az áldozatokat száma, annál csillogóbbnak tűnt Schröder politikája, ami eleinte nem tűnt másnak, mint egyszerű kampánytaktikának. Mi lenne, ha a „békekancellár” és kancelláriaminisztere, aki saját bevallása szerint nem kíván „szívtelen technokrata” lenni, titokban mégis részt vett az amerikai hadviselésben? Mi lenne, ha a diszkrét német segítség tette volna igazából lehetővé a Bagdad elleni hadjárat sikereit? Ez nem lenne túl szép az akkori kormány szavahihetőségét illetően, s komoly tehertételt jelentene az SPD kancellárjelöltje számára. Éppen ezért a koalíciós társ, a CDU is bejelentette az ülés előtt, hogy nem kívánnak Steinmeierrel kesztyűs kézzel bánni. Magyarázkodásra kényszeríti Steinmeiert James Marks amerikai tábornok, aki az iraki háborúban a hírszerzésért volt felelős. Aki dicsérte a két német hírszerző állítólagos bravúros, bátor és rendkívül hasznos munkáját.

Ez a kép aligha illik be a szövetségi kormány által rajzolt képbe, miszerint csak Berlin tájékoztatása érdekében tartózkodtak Bagdadban. Katonai értelemben használható információkat nem adtak tovább a dohai amerikai főparancsnokságnak. Az SPD cáfolatai nem akadályozták a Spiegelt, hogy az amerikai tábornokot és további tanúkat állítson, akik szerint a németek nélkül – némileg leegyszerűsítően fogalmazva – nem lett volna folytatható. A Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) adatai alapján előrehozták a támadás időpontját, egy bagdadi repülőtér elleni ejtőernyős támadást lefújtak. Marks tábornok adatai elevenében találják Steinmeiert, annak ellenére, hogy már régóta ismert, a vörös-zöld koalíció a bejelentettnél szorosabb kapcsolatot tartott az amerikaiakkal. Az amerikai szállítógépek tovább használták a szövetségi köztársaság légterét, sok száz német katona őrizte az amerikai kaszárnyákat, hogy ők a harctérre vonuljanak. A Bundeswehr fegyvereket felderítő páncélos zászlóalját az Iraktól délre fekvő sivatagba telepítették, ezzel is segítve az amerikaiakat abban az esetben, ha Szaddam csapatai mérges gázt vetnének be. Ennyiben a bagdadi ügynökök nélkül is elég bizonyítéka volt a vörös-zöld koalíció egyensúlyozásának a „békepolitikájuk” és az Egyesült Államokhoz fűződő katonai-politikai kapcsolatai maradékának megőrzése között. Másrészt felvetődik, miért éppen Marks dicséri annyira a németeket és a tőle kapott információkat, miért bízott bennük annyira, talán ezt Steinmeier meg tudja magyarázni.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali német napilap Az SPD-frakció pótköltségvetéssel számol című cikkében arról tudósít, hogy szakértők szerint az eddigi bankmentő és a konjunktúracsomag következtében jelentősen nőni fog a szövetségi költségvetés hiánya. Thomas Oppermann, az SPD frakcióigazgatója szerint a gazdasági válság miatt a szövetségi kormány kénytelen lesz pótköltségvetést elfogadni a 2009-es esztendőre. A hivatkozási alapot a gazdasági egyensúly felborulása fogja jelenteni. Az SPD politikusa szerint ez lesz a legsúlyosabb törés a szövetségi köztársaság gazdaságtörténetében. Konkrét számokat Oppermann nem említett. Annyi kiszivárgott, hogy a pénzügyminisztérium legalább 30 milliárd euró hitelfelvétellel számol.

A tárca ezt a számot nem volt hajlandó megerősíteni, ugyanakkor közölték: a további gazdaságerősítő lépéseket hitelekből fogják finanszírozni. Otto Fricke (FDP), a Bundestag költségvetési bizottságának elnöke a jövő esztendőben 50 milliárd eurós nagyságrendű eladósodásról beszél. Hogy a hitelfelvétel ekkorára növelhető legyen, a Bundestagnak az alkotmány értelmében meg kell állapítania a közgazdasági egyensúly megbomlását. A recessziótól szenvednek a tartományok, önkormányzatok, a társadalombiztosítási kasszák is. A koalíció költségvetési szakemberei szerint kétszázalékos recesszió következtében az adóbevétel kiesés és a munkanélküliségből fakadó többletterhek 2012-ig 117 milliárd euróra növekedhetnek. Ebből 15,5 milliárd euró már a jövő évben lenne esedékes. Ha ehhez hozzáadjuk a már elfogadott konjunktúracsomagot, valamint az ingázási átalánykiesését, akkor az összeg már a következő négy évben már megközelíti a 200 milliárd eurót.

Ebben még nem szerepel az a második konjunktúracsomag, melyet Angela Merkel Barack Obama beiktatására, január végére időzít. Ennek összegét szakemberek legalább 20 milliárd euróra becsülik. Ebben az esetben a 2009-es költségvetés már azelőtt makulatúra lenne, mielőtt azt pénteken a Bundesrat elfogadná. Ebben a számtömegben a költségvetési hiány csak 18,5 milliárd euró lenne. A büdzsé ugyanakkor még 0,2 százalékos gazdasági növekedésből indult ki. Ma már a legtöbb szakember kétszázalékos recesszióval számol. Ez a zsugorodás csak a szövetségi állam esetében, adókiesésben és többletkiadásban összesen 9 milliárd eurós hiánynövekedést jelentene.