Pótköltségvetés készül Berlinben?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung hosszú tudósításban elemzi csütörtöki vizsgálóbizottsági meghallgatása előtt a mostani külügy- és korábbi kancelláriaminiszter küzdelmeit, hogy megmentse Gerhard Schröder hitelességének maradékait. A Süddeutsche Zeitung információi szerint – tekintettel a küszöbönálló recesszióra – a berlini kormány kénytelen lesz pótköltségvetést készíteni.

2008. 12. 18. 10:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Peter Carstens Vörös-zöld egyensúlyozás című cikkében foglalkozik a Frank-Walter Steinmeier (SPD) külügyminiszter csütörtöki vizsgálóbizottsági meghallgatásával. Frank-Walter Steinmeier az SPD számára tökéletes tanú – rutinos és slágfertig, hatékony védője egykori kancelláriaminiszteri hivatalvezetési módszereinek. Csütörtökön jelenik meg a külügyminiszter a Bundestag vizsgálóbizottsága előtt, mely immár több mint 110 ülésen próbálta meg tisztázni Schröder és a Bush-kormány közötti kapcsolatokat a 2003-as iraki háború során. Steinmeier eddigi három fellépése során olyan jól védte volt főnökét, hogy maga az ellenzék is lemondott arról, hogy beidézzék a volt kancellárt. A bizottság több mint száz ülésén számos mozaikkockát tudott összerakni, mely bepillantást engedett a német biztonsági szervek tevékenységének lehetőségeibe és határaiba. Magából a bizottságból azonban hiányzik a politikai átütő erő és a világos cél.

A csütörtöki meghallgatás témája első ránézésre, két német ügynök 2003-as bagdadi bevetése lesz, valójában a Schröder-kormány szavahihetőségét fogják tárgyalni. Annak „békepolitikája” lényegében abban a „nemben” öltött testet, amit a kancellár az amerikaiak Irak elleni támadásában történő német részvételre adott. Minél tovább tartott a konfliktus és minél jobban növekedett az áldozatokat száma, annál csillogóbbnak tűnt Schröder politikája, ami eleinte nem tűnt másnak, mint egyszerű kampánytaktikának. Mi lenne, ha a „békekancellár” és kancelláriaminisztere, aki saját bevallása szerint nem kíván „szívtelen technokrata” lenni, titokban mégis részt vett az amerikai hadviselésben? Mi lenne, ha a diszkrét német segítség tette volna igazából lehetővé a Bagdad elleni hadjárat sikereit? Ez nem lenne túl szép az akkori kormány szavahihetőségét illetően, s komoly tehertételt jelentene az SPD kancellárjelöltje számára. Éppen ezért a koalíciós társ, a CDU is bejelentette az ülés előtt, hogy nem kívánnak Steinmeierrel kesztyűs kézzel bánni. Magyarázkodásra kényszeríti Steinmeiert James Marks amerikai tábornok, aki az iraki háborúban a hírszerzésért volt felelős. Aki dicsérte a két német hírszerző állítólagos bravúros, bátor és rendkívül hasznos munkáját.

Ez a kép aligha illik be a szövetségi kormány által rajzolt képbe, miszerint csak Berlin tájékoztatása érdekében tartózkodtak Bagdadban. Katonai értelemben használható információkat nem adtak tovább a dohai amerikai főparancsnokságnak. Az SPD cáfolatai nem akadályozták a Spiegelt, hogy az amerikai tábornokot és további tanúkat állítson, akik szerint a németek nélkül – némileg leegyszerűsítően fogalmazva – nem lett volna folytatható. A Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) adatai alapján előrehozták a támadás időpontját, egy bagdadi repülőtér elleni ejtőernyős támadást lefújtak. Marks tábornok adatai elevenében találják Steinmeiert, annak ellenére, hogy már régóta ismert, a vörös-zöld koalíció a bejelentettnél szorosabb kapcsolatot tartott az amerikaiakkal. Az amerikai szállítógépek tovább használták a szövetségi köztársaság légterét, sok száz német katona őrizte az amerikai kaszárnyákat, hogy ők a harctérre vonuljanak. A Bundeswehr fegyvereket felderítő páncélos zászlóalját az Iraktól délre fekvő sivatagba telepítették, ezzel is segítve az amerikaiakat abban az esetben, ha Szaddam csapatai mérges gázt vetnének be. Ennyiben a bagdadi ügynökök nélkül is elég bizonyítéka volt a vörös-zöld koalíció egyensúlyozásának a „békepolitikájuk” és az Egyesült Államokhoz fűződő katonai-politikai kapcsolatai maradékának megőrzése között. Másrészt felvetődik, miért éppen Marks dicséri annyira a németeket és a tőle kapott információkat, miért bízott bennük annyira, talán ezt Steinmeier meg tudja magyarázni.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali német napilap Az SPD-frakció pótköltségvetéssel számol című cikkében arról tudósít, hogy szakértők szerint az eddigi bankmentő és a konjunktúracsomag következtében jelentősen nőni fog a szövetségi költségvetés hiánya. Thomas Oppermann, az SPD frakcióigazgatója szerint a gazdasági válság miatt a szövetségi kormány kénytelen lesz pótköltségvetést elfogadni a 2009-es esztendőre. A hivatkozási alapot a gazdasági egyensúly felborulása fogja jelenteni. Az SPD politikusa szerint ez lesz a legsúlyosabb törés a szövetségi köztársaság gazdaságtörténetében. Konkrét számokat Oppermann nem említett. Annyi kiszivárgott, hogy a pénzügyminisztérium legalább 30 milliárd euró hitelfelvétellel számol.

A tárca ezt a számot nem volt hajlandó megerősíteni, ugyanakkor közölték: a további gazdaságerősítő lépéseket hitelekből fogják finanszírozni. Otto Fricke (FDP), a Bundestag költségvetési bizottságának elnöke a jövő esztendőben 50 milliárd eurós nagyságrendű eladósodásról beszél. Hogy a hitelfelvétel ekkorára növelhető legyen, a Bundestagnak az alkotmány értelmében meg kell állapítania a közgazdasági egyensúly megbomlását. A recessziótól szenvednek a tartományok, önkormányzatok, a társadalombiztosítási kasszák is. A koalíció költségvetési szakemberei szerint kétszázalékos recesszió következtében az adóbevétel kiesés és a munkanélküliségből fakadó többletterhek 2012-ig 117 milliárd euróra növekedhetnek. Ebből 15,5 milliárd euró már a jövő évben lenne esedékes. Ha ehhez hozzáadjuk a már elfogadott konjunktúracsomagot, valamint az ingázási átalánykiesését, akkor az összeg már a következő négy évben már megközelíti a 200 milliárd eurót.

Ebben még nem szerepel az a második konjunktúracsomag, melyet Angela Merkel Barack Obama beiktatására, január végére időzít. Ennek összegét szakemberek legalább 20 milliárd euróra becsülik. Ebben az esetben a 2009-es költségvetés már azelőtt makulatúra lenne, mielőtt azt pénteken a Bundesrat elfogadná. Ebben a számtömegben a költségvetési hiány csak 18,5 milliárd euró lenne. A büdzsé ugyanakkor még 0,2 százalékos gazdasági növekedésből indult ki. Ma már a legtöbb szakember kétszázalékos recesszióval számol. Ez a zsugorodás csak a szövetségi állam esetében, adókiesésben és többletkiadásban összesen 9 milliárd eurós hiánynövekedést jelentene.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.