Svájc bírálja a német pénzügyminisztert

A Tagesschau beszámol a svájci pénzügyminiszter álláspontjáról, aki adódömpinggel vádolja Berlint. A Frankfurter Allgemeine Zeitung információi szerint a francia GDF Suez energiacég is be kíván szállni a Balti-tengeri gázvezeték üzemeltetésébe. A Die Welt ismerteti Horst Köhler szövetségi elnök karácsonyi beszédét.

2008. 12. 25. 11:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tagesschau (tagesschau.sf.tv)

A német nyelvű svájci közszolgálati televízió híradója Merz adódömpinggel vádolja Németországot című cikkében foglalkozik a berni pénzügyminiszter vádjaival. Hans-Rudolf Merz svájci pénzügyminiszter adódömpinggel vádolja Németországot. A jövő évben a miniszterelnöki feladatokat is betöltő politikus tükröt kíván tartani német kollégája elé, egyúttal kijelentette: a pénzügyi válság miatt nehéz idők várnak Svájcra. Merz bírálatát arra a német döntésre alapozta, hogy január 1-jével életbe léptetik a tőkejövedelmekre vonatkozó forrásadót. Ez annyiban tekinthető pikáns kérdésnek, hogy a németek ugyanazt a mechanizmust alkalmazzák, mint Svájc teszi a kamatok megadóztatásakor. Németországban ennek az adónak 28 százalékos a kulcsa, míg Svájcban ez 35 percent. „Így nézve a németek dömpinget alkalmaznak”, nyilatkozta Merz majd hozzáfűzte: „Ezt a tükröt Peer Steinbrück pénzügyminiszter elé kell tartani.”

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilap Franciaország be kíván szállni a Balti-tengeri gázvezetékbe című cikkében ismerteti Párizs terveit. A GDF Suez francia energetikai óriás szeretne bekapcsolódni a Németország és Oroszország között tervezett gázvezeték megépítésébe és üzemeltetésébe. A francia vállalat a következő évben egyre több gázt kíván felhasználni és nagy részét a vezetéken keresztül kívánja Oroszországból beszerezni. GDF Suez ezzel megerősítette a Gazprom nyilatkozatát, melyben a két vezető, Alexej Miller és Gérard Mestrallet a párizsi találkozót követően kijelentette, hogy a francia konszern be kíván szállni a vitatott német-orosz vállalkozásba. Ebben eddig 51 százalékban részesedik a Gazprom, 20-20 százalékban a német Wintershall és Eon, valamint 9 percent erejéig a holland Gasunie. Az 1200 kilométeres vezeték mintegy 7,4 milliárd euróba kerül. Az építkezésnek a jövő évben kell megkezdődnie és előreláthatóan 2011 végéig tartana. A Balti-tenger mentén fekvő államok, mint Lengyelország, Svédország, Észtország, Litvánia és Finnország jelentős környezetvédelmi károktól tartanak.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilapban Horst Köhler esélyt lát a válságban című cikkében ismerteti a szövetségi elnök karácsonyi ünnepi beszédét. Horst Köhler bizakodásra szólította fel a németeket a gazdasági és pénzügyi válság idején. „Jó alapjaink vannak. Az elmúlt évek átalakításai és az új készség a közösség alakításra az üzemekben megerősítettek bennünket az előttünk álló feladatokra” – mondta az elnök a csütörtökön sugárzott karácsonyi köszöntőjében. Németország jól képzett és ösztönzött munkavállalókkal rendelkezik, valamint millió elkötelezett polgárral. „Ez mindannyiunkba bátorságot kell, hogy öntsön” – fogalmazott az elnök. A világméretű válság gondokkal tölti el az országot. „Elképzelhetetlen mennyiségű pénzt játszottak el, sokan féltik megtakarításukat. S sokan félnek a munkanélküliségtől.” A 2009-es recessziós esztendő következő konjunktúracsomagja időközben formálódik. Thomas de Maizière (CDU) berlini kancelláriaminiszter tartományi kollégáival tárgyalt a lehetséges befektetésekről. E kör kívánja kijelölni január elejéig azokat az elképzeléseket, melyek gyorsan megvalósíthatóak és képesek lehetnek fellendíteni a gazdaságot. Az egyeztetések összességében egészen 40 milliárd euróig terjedő befektetésekről szólnak, melyekkel az utakat, gyors internet hozzáférést, az energiahatékonyság javítását, az iskolákat és egyetemeket kívánják modernizálni. A koalíció vezetői január 5-én találkoznak a kancellári hivatalban, hogy döntsenek a javaslatokról. Egy nappal korábban a keresztény pártok egymás közt egyeztetnek. Annette Schavan (CSU) oktatási miniszter időközben jelezte: a csomag keretében a szövetségi kormány három milliárd eurót költ a főiskolákra és 4,5 milliárdot az alapoktatásra. A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) arra figyelmeztette a kormányt, hogy gyorsabban lépjen a válság leküzdése érdekében. „Minél gyorsabb és mélyrehatóbb ellenlépésekkel szállnak szembe a válsággal, az annál kisebb lehet”– fogalmazott Michael Sommer DGB elnöke.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.