Feleslegessé válik az Egészségbiztosítási Felügyelet?

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) szerint ha a most is létező állami szervek visszakapnák korábban elvont hatáskörüket, nem lenne szükség az Egészségbiztosítási Felügyeletre (EBF) – ismertette a NEK egyik határozatát Éger István levezető elnök a grémium szerdai ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.

Az EBF-hez erőltetetten telepített feladatokat és hatásköröket a megerősített társadalmi egészségbiztosításhoz, illetve a korábban e feladatokat ellátó, de szétvert intézményekhez kell telepíteni, így például az ÁNTSZ-hez, az OEP-hez, a szakmai kamarákhoz, a szakszervezetekhez. Az Egészségbiztosítási Felügyelet költséges intézménye így feleslegessé válik – áll a NEK egyik határozatában. Éger István orvoskamarai elnök hozzátette: a felügyelethez tavaly hatezer megkeresés érkezett, ezekből több mint négyezer „általános problémafelvetés” volt, alig kétezer volt a konkrét panasz. Az esetek közül csak 132 esetben került sor helyszíni ellenőrzésre, és tíz tárgyalás történt. Továbbá tavaly november végéig 980 döntést hozott a felügyelet, kórházakat érintő 188 lezárt ügy 40 százaléka nyert csak bizonyítást. Éger István úgy vélte, ez a szám „elég kicsi” ahhoz, hogy egy egész intézményt fenntartsanak közpénzből, a felügyelet által végzett elemző tevékenységet pedig az Egészségügyi Minisztérium intézményei is el tudják végezni.

A kerekasztal foglalkozott az egészségügyi ágazat költségvetési helyzetével is. A NEK szerint megdöbbentő, hogy a kormány büszke arra, hogy az elmúlt években az egészségügyre fordított kiadások – GDP-hez viszonyítva – csökkentek, és ez az ellátást fenntarthatóvá teszi. Egy idő után, „amit finanszíroznak, az már nem lesz nevezhető egészségügyi ellátásnak” – mondta a NEK levezető elnöke. A NEK-et pártok és betegszervezetek alkotják, az MSZP és az SZDSZ nem képviselteti magát az üléseken.

(MTI)