„Katonáitok sehol sincsenek biztonságban”

A Der Spiegel részletesen foglalkozik a kabuli német követség előtt elkövetett merénylettel. A Die Welt azt elemzi, hogy milyen országos tanulságai lehetnek a mai hesseni tartományi választásoknak. • Robbantás a kabuli német nagykövetségnél: 4 halott + Képek

2009. 01. 18. 16:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hamburgi hírmagazinban Matthias Gebauer A tálib támadás következtében megsérült a német követség című cikkében foglalkozik a legújabb kabuli merénylet következményeivel. A tálibok a merénylet után azonnal dicsekedni kezdtek tettükkel. Szóvivőjük, az állandó túlzásairól ismert Szabihullah Mudzsahed a lapnak adott telefonnyilatkozatában azt állította, hogy az öngyilkos merénylet célzottan a nagykövetséghez tartozó két gépkocsi ellen irányult. Ezek a követség épülete előtt éppen mozgásban voltak, amikor a robbanás bekövetkezett. A dzsipek minden utasa életét vesztette, közölte a szóvivő, aki néha olyan eseményeket is kommentál, melyről nincsenek pontos információi. A német külügyminisztérium meggyőződése ugyanis, hogy a támadás célja vélhetően a követség mellett álló amerikai katonai bázis, az úgynevezett „Camp Eggers” volt. Ezt a gyanút alátámasztják a német hatóságok első nyomozási eredményei is, miszerint az öngyilkos merénylő betolakodott két amerikai katonai jármű közé, majd ezt követően hozta működésbe a pokolgépet. Afgán és amerikai adatok szerint a merényletben ketten életüket veszítették és 28-an megsebesültek. A sérültek között található a követség néhány munkatársa is. A legutóbbi hónapokban ismételten megerősítették a követség biztonsági előírásait. A zsilippé alakított kapu előtt már nem állhatnak engedély nélkül gépkocsik. Amennyiben a követséget elhagyja egy autó, az egész utcát lezárják. Maga a követség épülete, éppen úgy, mint a nagykövet lakása, magas falak mögött található. Az épületet kívülről egy afgán biztonsági cég őrzi. Mivel a merényletekkel kapcsolatos figyelmeztetések mindennaposak, ezért nincs gyakorlati hasznuk. Többnyire egy fehér Toyota Corollára vonatkoznak, ami a leggyakoribb járműnek számít az egész országban. A merénylet időpontja is tipikusnak tekinthető Kabulban. A támadásokat többnyire a kora reggeli órákban hajtják végre, amikor a város tele van autókkal, így könnyű az elkövetőknek elvegyülniük. Nem sokkal a merényletet követően az interneten feltűnt egy al-Kaida-videó, amely először tartalmaz kizárólag Németország elleni fenyegetéseket. „A mentőcsomag Németországnak” címet viselő videóüzenetben egy magát „Abu Talha, a német”-nek nevező férfi merényletekkel fenyegeti a Bundeswehr katonáit. „Katonáitok sehol sincsenek biztonságban” – hangzik az üzenetben. A fenyegetések általánosságban maradnak, a nyilatkozó nem említ konkrét merényleti célpontokat. A német szervek vizsgálják az üzenet hitelességét.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilapban Hajo Schumacher Hessen, kísérleti labor Németország szívében című írásában ismerteti a vasárnapi, hesseni tartományi választások jelentőségét. Roland Koch választási győzelmében senki sem kételkedik. Abban viszont már nagyobb a bizonytalanság, hogy a CDU-politikus meddig kíván miniszterelnök lenni – írja a lap. Hessen a kutatók véleménye szerint a német politika kísérleti laborja. Egyetlen más tartomány sem tükrözi vissza olyan pregnánsan a német társadalmat. Északon VW-motorokat gyártanak, vagy ágyúcsöveket készítenek. Délen, Frankfurtban a bankárok utánozzák a londoni kollégáik tündöklését és bukását. Wiesbadenben jóllakott nyugdíjasok sétálgatnak a szanatórium parkjában, a marburgi egyetem örök forradalmárokat nevel, Fulda a német katolicizmus bástyája. A köztársaság nagy témáit állandóan itt vitatták meg, a frankfurti repülőtér kiépítése és a biblisi atomerőmű ellen itt tiltakoztak. De vitatémát adtak az Opelnél keletkezett nehézségek éppen úgy, mint a bankmentő csomag. Hasonlóképp, az új politikai modellekkel is itt kísérleteztek, mint például a nyolcvanas években a vörös-zöld koalícióval. A közeledés Kurt Beck SPD-elnök bukásához vezetett. De az együttműködés a zöldek és az SPD között szintén tolerálással kezdődött 1984-ben, Holger Börner miniszterelnökségével. Most az egész tartományt uralja az a gyanú, hogy a vezető politikusok egy „titkos menetrendet” követnek, tehát másként beszélnek, mint cselekszenek. A politikai cselekvőket nem a problémamegoldás szándéka hajtja, hanem a néha igazi, néha csak megjátszott ellenségesség. Ahogyan az SPD leszámolt az elhajló képviselőkkel, az mindenkit megdöbbentett. De mit lehet gondolni a hivatalban lévő, elnöki habitussal rendelkező miniszterelnökről, aki gyanúsan feltűnésmentes kampányt folytat? Marad Koch Hessenben? Tényleg öt évig marad még miniszterelnök, vagy a szövetségi választásokat követően elfoglalja Franz Josef Jung helyét a berlini kormányban? Hessen legfontosabb tanulsága úgy hangzik: egyedül a bizonytalanság a biztos.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.